Danyi Zoltán

Távol

(A határokon tűnődő Athénéhez)

Hullt a hó megállíthatatlanul?
Távol? A limeseknél?
Ahol minden véget ér? Csak nem a tél?
Isten hozott a limeseknél? Netán az ördög?

Berozsdásodtunk?
Semmire se töri meg a hegedű némaságát?
Emlékei vagyunk egy régi kornak?
Mélyhűtött fűszálak? Szélek?
MI nem sietünk?
Nyomaink megfagytak?
Halkan zörög a másodpercmutató?
Mint a nyárfalevél?

Lépjünk arrébb? Mintegy kitérőn?
Ha szembe jön velünk a migrén?

Fáradt vitéz fölé kedvese hajol?
Homlokáról letörli a vért?
Hiába minden páncél? Minden vért?
Most beborul az égbolt? Most kiderül?
Sötét szoknyák lengenek?
Mozdulatlan lobogók?
Vihar ez vagy szélcsend?
Írjunk valamit?
Görcsös ágon rügy fakad?
Szánalmas hófoszlányok?

Megállíthatatlan?
Tompa zajjal forog az ég felettünk?
A részvéttelen Orion?
Valami óriási tévedésből születtünk?