Verebes Róbert

Kosztolányi motorcsónak című novellájának főhőséhez
(Bercinek)

Viseld el a tündérhiányt,
próbáld meg mozdulatok nélkül,
hátha a parton hűsölők közül
beúszik valaki
egy utolsó legszebbet hazudni,
mielőtt csónakod elsüllyed
a fekete kastély melletti folyóban,
mikor a halak körüllengik a fuldoklókat,
akik a víz alatti sziklákon ülve
fogják a körmüket reszelni,
hogy ne akadjon bele az ásványi sókba.
Ott a halálmederben
egy kis sötét zene a magányról,
és a vezeklő vízipókok is szunnyadnak,
de ne feledd a csónakot,
mely szeleket akart szelídíteni.
Ne próbálj mélyebbre úszni.
Már csak a körömporba hanyatlott
áldást keresem én is
a porhadó meder növényei közt.