Magyar László
Kosztolányi Ludason
Magyar László kerékpárral járta a terepet (Palics, Hajdújárás, Ludas, Szabadka) 1998 februárjában, márciusában. Felkereste azokat az idős embereket, akik még emlékeztek Kosztolányi Dezsőre, aki időnként meglátogatta Ludason élő testvérét, dr. Kosztolányi Árpádot és családját. Az alábbiakban Magyar László feljegyzéseit és Kosztolányiról tervezett munkájának vázlatát közöljük.
(Magyar Klára)
,,Szeretnek ezek engem?”
Kosztolányi Dezső nyomában Ludason és Palicson
Kosztolányi Dezső kapcsolata ludassal
Kosztolányi Dezső Árpád öccséhez, az orvoshoz járt ki a ludasi első orvosi lakásba. Nagy Torma József (1914) egykori ludasi szélmalom-tulajdonos (akinek szélmalma az orvos lakásával átellenben állt) emlékezete szerint az orvos lakása állt: kényelmes szobákból, istállóból, disznóólból, ezenkívül ott lakott a bábaasszony és külön a kocsis is, az alsó lakásban. A kocsis nagyon fontos személy volt, vele ment éjjel is az orvos a beteghez. A vendégeket, akik olykor meglátogatták az orvost – a költőt, a rokonságot és ismerősöket – a kocsis vitte ki szekéren az orvos lakásához, amely még arról volt nevezetes, hogy teniszpályája is volt. Legtöbbször Árpád orvos felesége és az egyleti iskola tanítója (Váradi?) voltak a labdaszedők.
1998. febr. 14.
Kovács Sándor (1923-): Két gyerektársával megtudták, hogy az orvos lakással átellenben, az egykori Bugyi csárda közelében, az orvos jeget csinált. Lelopakodtak, titokban akartak korcsolyázni, de az orvos észrevette és odahívta őket. Hármukat versenyre szólította fel, a győztes két dinárt kapott. Egyik közülük elesett verseny közben, az orvos nevette...
1998. febr. 28. (adatközlő):
Szűcs László (1922-): Egyszer az egyik fogfájós ludasi fiatalember felkeresi K. Árpád orvost. Amikor már az orvos harmadszorra is ,,elszalasztotta” a fog kivevését, fölugrott mérgében a székből és erre az orvos azt mondta: ,,Hülye maga”. A fiatalember: ,,Hülye az apád fasza, baszd ki anyád!” És dühösen távozott. Többé soha sem fájt az a foga.
1998. márc. 7.
Vécsi Piroska: Kosztolányi Évivel egy osztályba járt még: Nagy Torma Emil, Nagy Torma Ottilia, Vörös Giza, Dóró Mariska, Takács Tera, Tamási Anti, Katona Dezső, Cvijin Albe, Cvijin Iván, Cvijin Éva, Gari Ilonka...
Kosztolányi Éva szép barna lány volt, elég erős, kerek-telt arcú, közepes viselkedésű... A tanító (Váradi) egyformán mérges volt mindenkire, Váradi csúfneve: Kánisz (Kálmán), a gyerekek egymás közt Kánisznak hívták. Évike nem hencegett, hogy ő az orvos lánya – szerény volt.
Adatközlő: Piroska anyja
szülés – elment a gyerek – vérmérgezés – sok injekció –mindennap ment az orvos (Koszt. Árpád), végül 1 lánc föld értékbe (11 ezer vagy 13 ezer dinárba) került a gyógyítás
Kosztolányi Árpád Palicsra ment kb. 1934-ben, már 1935-ben Palicson volt.
!!! Kosztolányi orvos kocsisa (biztos!) volt Nyers Bakó István (nem Dezső apja!), amikor Piroska 1–4. oszt. járt, tehát 1927–31 között. A kocsis legényember volt.
– Szaniszló Erzsébet volt az orvos szakácsnője, aki később férjhez ment Borsos Jánoshoz kb. 1932-ben (másodszor ment férjhez).
– Az orvosnak könnyű kis fiákere volt, ,,járható kocsi”-nak hívták, ezek féderesek voltak, ötszemélyes (hátul 3, elől 2 személy), 1 lovas volt – Kocsis: Bakó István
1998. márc. 7.
Vécsy Piroska (1921) a 4. osztályt 1930/31-ben végezte, Váradi Kálmán volt a tanító, egy idősebb ember, kb. 60 éves, ideges rücskös arcú, csúnya ember, nevetni nem látta senki, mindig csúnyán nézett, sosem volt jó neki semmi, mindig kiabált, tanítani se volt kedve, fönt a pódiumon térdepeltette a tanulókat, meg is pálcázta (lehajoltak a fiúk, dereseket adott a fenekükre, a lányoknak kezükre packát adott)... Váradi lánya már 17–18 éves lehetett 1931-ben, a városba járt iskolába. Tanító felesége jó asszony volt, mindkettő egyszerű öltözetű, nem látszott, hogy tanítók. V. Kálmán a 3–4. osztályt tanította, felesége az 1–2. osztályt. Felesége közepes szépségű volt.
– Albert József tanítóhoz járt az első osztályba, amikor Albert bement a városba, helyette jöttek Váradiék.
Albert József Váradi előtt volt.
Váradi Kálmán elsőbe 1927–28. Piroska Évikével járt.
Az Egyletben Egrényi tanító 1928–30-ban – jó vágású.
Váradi nem volt tanítónak való.
– Kádár György 100 lánc körül
Jenei K. 1998. febr. 28.
Gábri László 448 lánc föld, ezt vette meg Vermes Károlynak, az apja vette ezt meg, kártyán nyerte el (a piros disznót lenyelte a V. K. apja és ezt a Gábri nem látta, ezután kivágta a 21-et és elnyerte a 448 láncot). – Veres K. volt Jenei Karcsi bácsinak a körösztapja. István gazda a V. Karcsinál dolgozott.
A halomra a régi jugók tettek ki táblát
a katonák = csucs miatt
Albert József tanító már az Oszt. Mon. idejében, tehát 1920 előtt ott volt.
Régi jugók idejében ludasi jósló megjósolta Albert lakásán, hogy a feleségével együtt halnak meg és a disznótorban mesélte el.
Tanító: ,,Akkor hogy ápoljuk ki egymást” És valóban, később a zentai úti lakáson, 1944-ben, bombázás alkalmával a bunkerban haltak meg, egymás kezét fogták, ott volt az asztal, és a széken ültek, ott fogták egymás kezét, be voltak temetve.
Kosztolányi diákokat említ:
– Ürge Örzse feleségül megy a városba egy bútoroshoz (Horvát vezeték nevűhöz).
(Cvijó-soron szül.)
– Katona Emil (,,Murmus”), férje volt Huszár, iskolának szemben.
– Csákány Cicelle Farkas Mátyáshoz ment férjhez.
– Koszt. Árpád orvos – erős, magas, 100-kg fölül, nagyon népszerű volt. Kocsisa Borsos János (1912 szül.) (régen meghalt).
Jenei Károly
1 lovas hintó volt, az orvos Cvijin Vranjetól vette fekete paripa lovát
Kocsis
Albert József után jött az 1920-as évek végén Váradi Kálmán
Vratán tanító Csurgóban, ő járt az orvoshoz, 1920 és 30 között volt. Egrényi Ferenc az Egyletben volt, jó vágású úri ember, 2 lánya: Lenke és Szösze.
1930-ban fölakasztotta magát a hajdújárási szőlejében. Egrényi hosszú időn át ott tanított az Egyletben, olykor felkereste az orvost is, vadászati engedélye is volt.
Halomi sor csendőrlaktanyától lefelé balfelén Varga András piktor, Takács Jóska (Kis Jóska, Jóska), Varga Pista,
Lentről jobbról: Tamasi Lajos, Torma István, Mészáros Gyura, Mészáros Antal, Takács Kálmán, Elek (Cérna) Pista, Mészáros Annus, Mészáros Mátyás, Erdélyi Jenő, Takács Károly, Óvári Gergő, Arnold István, Torma Péter, Baka György (kiásták a házát), Sebők János (kocsmáros), Varga György, Varga János, Zsidócki György, Szalai (Josza) Dani, Nyers Bakó István, Takács Jóska (Kis Jóska, Jóska), Varga András piktor, csendőrlak, iskola, malom
Nagy Torma József és Károly szélmalmában csak kukoricát, árpát, zabot daráltak. Télen még paprikát is daráltak.
Kisemberek vetették a paprikát, őrölték Gyula bácsinál, sok volt a kukorica; a Ludasi soron volt dohány.
A malom fele = Stara Torina ment egészen Högyekig = hivatalos Halomi sor fele (az orvos lakása is és a Cvijó-sor) = Suplyák = hivatalos
(Nagy Torma József malmos)
– A rétparton több Somogyi család, orvhalászok, csendőrök elvették a halat, szétosztották: orvos, malmos, tanító és nekik
– Somogyi Gyura = közepes magas, nyugodt, beteges volt.
1920–30-as évek
– Vermes Karcsi 448 lánc föld
– Faldom János 100-on láncon fölüli föld
– Magyarinénak volt két tanyája Suplyákon, egy pedig Bibicháton
(több mint 150 lánc földdel) (több mint 150 lánc)
ezek ki voltak adva bérbe egy gazdának, vagyis Kunticsnak
– Kunticsok (Kuntić Pero) 60 láncnál több (Högyek – rétpart)
– Kádár Sándornak kb. 40 lánc körül volt
– Torma Antusnak több mint 40 lánc föld
– Vörös Eleknek volt 40 lánc földje, később (1920–30-as években) Magyarországra ment.
Jenei K., 1998. febr. 28.
195 szám. Bozóki Dezső (Nyers Bakó) – Peščarától oldalán fölfelé (Palics felé) 6 ház.
Halomi sor túlsó végétől errefelé (ha megyünk bal – belül):
Tamasi Lajos, Kis Antus Pista, Kutya Jóska (Kovács Jóska), Györkő Sanyi, Laksa Géza (Mészáros) (jobb felén), Kis Jóska Kálmán, Cérna (Elek) Pista, Takács (Polyák) Károly, Erdélyi Jenő, Nyers Jóska, Nagy Torma Péter, Sebők János, Varga György, Varga János, Zsidocki, Josza Dani, Nyers Bakó... Kis Jóska Jóska, Varga András piktor, Csendőraktanya, iskola, malmos háza: Nagy Torma György, ezután malom.
Másik felé jobbról: ez jó:
orvos lakása, mellette lefelé Nacsinák János, Katona Elek, Katona Kálmán, Katona Jóska, Cvijin Vranje (boltos), Mukics Lajčo háza (ő nem ott lakott, részesek lakták, 36 lánc földje), Varga Jóska, Vörös Dani, Dóró Károly, Nagy Farkas István, Torma István, ezután árendás-tanya, Kertész Imre, Fecskés György, Sebők Pala Dani, Bartovics Pista, Jenei István, Jenei András, Nyers Ilona, Jenei Dezső, Jenei János.
Cvijó-sor
orvos lakás oldalán fölfelé: Katona Péter, Cvijin Albe, Pardom János, Sztantic Gáspár – másik felén fentről lefelé: Torma Jani, Takács Sándor, Kuluncsics Lajcso, Katona Mihály, Katona Dezső, Ürge József, egy városi ember tanyája, Cvijin Nestor és testvére.
K. D. nagyon barátságos ember volt, ,,menekültünk tőle, azért, mert úri ember volt, N. T. György elküldte onnan a gyerekeket, amikor K. D. ott volt, mindön érdekelte, az a rész nagyon érdekelte.
Évike mondta: Itt a nagybácsim.
– bábaasszony ebben a rezsimben volt
– K. Árpád orvos idejében a kocsis Borsos János lent lakott a melléképületben
– kb. másfél km. távolságra lakott N. T. Antus anyja, amikor az úton itta meg az orvosságot
– a teniszpálya salakos volt
– Albert József tanító (úriember volt, ő neki is volt disznaja) után jött Váradi (piszkos volt, disznókereskedő-féle)
– K. D. kéziratban mutatta a malomról az írás
– régi jugók alatt szántották a Halmot, az 1930-as években a halom szántóföld volt, akkor nem volt szőlő
– Csákány Jánosé volt a Halom, Csákány eladta a Zsidockinak a régi jugó idejében
– Halomról sokan vittek fejeket (koponyákat), csontokat, sokan érdeklődtek
– K. D. csak nézett körül, messzire ellátott, Noszát látta
– Albert József Romániából jött, 1914-ben már ott tanítóskodott
– Árpád orvos felesége nem nagyon járt a szomszédokhoz, esetleg a tanítónőhöz
– K. Terike, Párhuzamos úton, ott a szobornál jobbra befordulni, 20-as szám
– Ludas és nem Ludaspuszta
– A Halomi sor felső vége külön világ: itt volt Évike, és több gyerek nemigen, azután itt volt az iskola, a csendőrlaktanya, a boltépület, az orvoslakás, a szélmalom, a tó közelsége és egy széles nagy térség...
– 1914-ben Nagy Torma György megvette a szélmalmot (N. T. Józsi bácsi ott született Alsó-Ludason) 1922-ben Mérgesbe, 4 gyerek és 2 öreg – gőzmalmot vett, a ludasi szélmalmot kiadták bérbe (pl. Sztantic Luka volt az első évben). 1932-ben visszajöttek Ludasra.
– ? Koszt. Árpád már 1914-ben ott volt, mikor odakerültek. N. T. Józsi bácsit 1932-ben Albert József (disznótenyésztő-hízlaló) tanította Ludason. Albert J. felsége is tanítónő volt. Suhanc volt Józsi bácsi K. D. idejében.
– Nagyteniszt játszott. – Évike Árpád lánya volt. – Józsi bácsi vele játszott. Teniszezett: Egyletből a tanító és Árpád orvos felesége legtöbbször (csapta a szelet a tanító...). Az orvos nem és Dezső sem teniszezett, Dezső gyalog járt a Halomi és Cvijó-sorra.
– Nagy T. Györgynek volt rádiója már 1923/4-ban, 20 db batériával (elemmel) működött. Szabadkán vásárolta, Ludasra is áthozta, az orvosnak nem volt, a tanítóknak sem. A malomban volt villany és adott az iskolának is, amikor volt iskolai színdarab ünnepkor.
(Nagy Torma József határozottan állítja, hogy a teniszpálya benn volt az udvarban! – 1998. márc. eleje)
– 35 lóerős, faszénnel ment a motor, hajtotta a malomköveket. Szélmalmot a szél. Ludasi soron volt ezenkívül az 1930-as években: Kongó-féle, Marci Sándor-szélmalom
Bugyi csárda (bolt, később) hosszú nádtetős épület
– N. T. Károly (szül. 1912-ben) közös volt a malom sokáig
– N. T. Józsi bácsi 4-szer vizsgázott – minden rendszerben elölről kellett vizsgáznia traktorra – nem azért, mert megbukott
– Nagy Torma György cséplőgépet kb. 1918 végén vett Vörös Elektől (miután ő Magyarországra távozott). Cséplés – malom, párhuzamosan dolgoztat – malomban mindig három ember
– Cséplésre kell minden évben 28–30 ember (8 lány mindig kellett)
– K. Árpád orvos kiadta az orvosságot Nagy Torma Antus anyjának, mire hazaért, meghalt tüle, a fél falu nevette
1998. III. 4.
Horváth Lászlóné, szül. Kosztolányi Teréz – adatközlő
– K. D. családjával csak nagy ünnepnapokon járt Ludasra, születésnap, névnap, keresztelő, pünkösd...
– K. Á. 1910-ben diplomált
– Éva szül. 1921. június 3. a gimnáziumban, megh. 1996. júl. (27?) Budapesten
– Karácsonykor, dec. 27. névnap (János) – Dezső jött
– Borsos János kocsis Ludason, felesége Erzsébet
– Ludasi orvoslakás verandáján 1933
– Az orvos lakása mögött volt a teniszpálya, amely salakos volt, ping-pong is volt
– Dezsővel többször lejött Ádám, Ilonka néni, D. felesége
– D. mindig jegyzetelt (mondta Mariska)
– Minden érdekelte: szántás, vetés
– Életének legszebb éveit Árpád orvosnál, Ludason töltötte. Tölcséres gramofon, zene, tánc – meg volt híva: kántor, pap, tanító, Irma (Kovács Terézia, Terikének nagynénije [Péterfy Jenőné], Kunkel Györgyné, Kovács Irma – másik nagynéni, aki eljött Amerikából egyenest Ludasra is.
– Télen korcsolyázás, szánkózás
– Árpád orvos Ludasra került kb. 1924/25-ben
– ’’ ” 1924 decemberében bérbe vette dr. Révfy Jenő villáját, aki elment Amerikába. Ők nyáron Palicson tartózkodtak.
– fürdőorvosként is. 1941–1944-ig fürdőorvos volt
– kb. 1935/6-ban Palicsra jöttek
– Mielőtt kimentek volna Ludasra, Árpád orvos Szabadkán, laktak (az új városházának által)
– Ćosić Lazo – őrmester
Albert József, később Váradi tanító nem Terike mondta
Terike:
– Ludasi képet meglehet, hogy nem Péterfy Jenő csinálta (egészen más stílusban festett képek Terikénél!) – NEM – Siha Erzsébet
– Terike nagybácsija festette a 20-as évek vége felé
– unalom
– K. Árpád első rendelője (1911-ben, utána megy a frontra) a Wilson utcai rendelő (Makszim Gorkij u. 34.), a volt polgári isk. után matek gimi és a sarok között, vagyis az isk.-tól a 2. a város felé)
– Árpád 4 évig volt a világháborúban, 1914–1918-ig
– 1944 őszén Palicsról Magyarországra, majd 1945 őszén lementek Kanizsára
– Ludason Borsos János volt sokáig az orvos kocsisa, felesége, Erzsébet, szakács...
Szöllősi Gyula (1926-)
Terike jelenti:
1921 – Szabadkán van
1925/26-tól Ludason van
1938/Palicsra jön, Révfy Villa
1945–1963 Kanizsán
– társaságbeli
– jólelkű volt K. Dezső
1998. márc. 7.
Szalai Gergely (1928-) borbély a Halomi soron:
– K. Árpád kocsisa volt Nyers Bakó István (1901-), udvarban lent lakott
– teniszpálya bent az udvarban, salakos volt
– orvoshoz lejárt: Kovács Imre plébános, kántor, tanító gyakran jöttek, még Amerikából is...
–korcsolyaverseny...
– pelyvaszórás a jégre, ott, a csücsökre
– már akkor volt jégtánc – amerikai, pesti vendég a Halomra felmentek, szánkóztak ott is
– Kosztolányi D. és testvére nem egyeztek sokszor
– K. D. vadásznadrágja volt, sálja is...
– minden érdekelte, Halomi soron…
– Halom tetején állvány van
– ping-pongozás, a terasz kb. 6x6 m az orvoslakásban
– orvos lakásában: váróterem, rendelő és három szoba + terasz
– Váradi Kálmán: volt sok disznó, kb. 5–60 db, disznókereskedő is volt, nagyon parasztos, ideges ember, beszéde dadogós volt, nehezen beszélt, szigorú volt...
– orvos a frissen döglött csirkét is megette!
– Radak Teréz és Robi fia (nagymama Szalai Anna szül. 1912. férje volt Kupec Dezső házával által Nyers Bakó István,
(Katona) az orvos kocsisa
Halomi sor végén levő vámházban (Tamasi Lajos ház egykor) járt Rózsa Sándor, ott cserélték a postakocsi-lovakat)
Berényi Mihály (1937-) 1998. márc. 7.
(Kelacsa)
– K. Dezső imádkozott, hogy Árpád egészségesen jöjjön haza.
– Rózsa Sándornak búvóhelyei voltak a nádasban – Szigetnél.
Tatárjárás után itt nép nem volt... Vadludak költöttek, a szegediek jöttek vadászni, mondták: ,,Gyertek Ludasra”, ,,Menjünk Ludasra”, Ludasról hajtották föl a pusztára, Ludaspusztára az állatokat. Nyaraló helyett kunyhókat csináltak
Kunhalom
1998. márc. 7. Hajdújárás
Radakné Nyers Bakó Teréz (1938-)
Apja Nyers Bakó István (1901-?) felesége volt Szalai Anna (1912) Borsos Jani bácsi az orvos kocsisa (1 évig) utána
Nyers Bakó István (1901-), 1 lovas, hintó...
– K. D.-t vitte a kocsis – a kocsis az orvos lakásának udvarában lakott (ahol volt a teniszpálya), kétszobás melléképület konyhával, volt még kamra, istálló, anyuka főzött, föltálalt, bevásárlás: Ábrahám kocsmába ment húsért...
– gyógyszertár jegyzéke alapján a kocsisával hozatta a gyógyszert
– Az orvosné – ha veszekedéskor felborította az egészet – a költő is ott volt
1998. márc. 7.
Nyers Bakó Istvánné szül. Szalai Anna (1912-)
– Dezső és Árpád nem veszekedtek, jól megvoltak ,,Főzzél kávét” Annus, Nena – így is szólította őt. Vicces ember volt K. Dezső
Annus néni vallomása, aki szakácsnőjük is volt:
– Mindent hozott, amire D. megkérte, boltba menés stb. D. kimutatta szeretetüket és megbecsülésüket a kocsis és felesége iránt
– Dezső írt az orvoslakásban
– tölcséres gramofon, táncmulatság
– Dezső is korcsolyázott, szánkózott a többivel
– Dezső legtöbbször Palicsról jött, az orvos kocsisa vitte ki, vagyis a férje
– Dezső tudott bunyevácul, többször tájszólásban beszélt mint ők
– főzött mindent, amit a nagysága mondott
– kedves volt, kívánságukat teljesítette, szerette őket
– Dezső mindig hozott ajándékot, csokoládét stb.
– D. kimutatta szeretetét
– D. sokat beszélt, vidám volt
– nem voltak irigyek
– D. vadásznadrágban jött
– nem tett D. különbséget, nem nézte le a népet D.
Rada Teréz (1938) lánya mesélt a Halom aranyáról:
Török Halom belsejében az arany minden hét évben tisztul: pici lángban. A sötétben jött ki több helyen az 1940-es évek végén, amikor 4. osztályos volt, néhányan látták... Sivalkodtak Teriék, Anyuka felelt: ,,Tisztul az arany”. Anyuka főzte akkor a pálinkát. Este kuckóban hallották először az aranytisztulást az öregektől régen, ők is többször látták a tisztulást...
Bite Margit (1912-) Peščara mellett, a hangár háta mögött, ott bent az udvarban, kerítésük (betonkerítés)
Megkérdezni, ki Bite Irén és Bite Sándor Kis-Fenyvesen, Lojzi- soron?
Kérdezni Bugyi csárdát is
Sebőkné Siha Erzsébet (1921-)
Ludas, 1998. III. 8.
– K. D. évente 4–5-ször jött, 2–3 hétig is maradt, minden évszakban jött, Siha Erzsébet (1921-) többször látta, Dezső többször rajzolt, mindig kutatott, minden érdekelte. Lerajzolta Évikét és Siha Erzsikét (az orvoslakástól nyugatnak Cvijó-sor felé volt a Siháék szárazmalma), Dezső az orvoslakás mögötti emelkedő részen (az orvoslakás kerítésén kívül), D. rajzolta még a tájat (Terike rajzán az orvos lakásától az első a Halomi soron a nádtetős Nacsinák János háza)
– Halmon is fönt ülve rajzolt, a nádat rajzolta, sokszor reggeltől délutánig
– Siha Toni bácsival (Erzsike apja), valahányszor lejött, beszélgetett vele, különben sorba járta a házakat, mindenhova bement
– Dezső a kutat is rajzolta
– Dezső bement Pipiékhez (Katona)... Pipi tanyába
– Dezső alkalmazkodott, tájszólásban is beszélt, bunyevácul is tudott, beszélgetett Váradi tanítóval, D. élénken, gyorsan beszélt, közepes hangzású volt, virgonc ember volt, ott szaladozott a gyerekekkel, ellenben az orvos természetre ellenkezett: komolyabb, búsabb, nem volt olyan vidám, D. barátságos volt, vékonyabb mint az orvos...
– D. jó korcsolyázott, szvetterbe, mindig hajadonfővel járt télen, nyáron, inkább sportosan... akkor nős volt
– Nyers Bakó István kocsis előtt Siha József volt a kocsis rövid ideig, 1927–1928-ig, utána Nyers Bakó István kocsis több évig az orvos melléképületében
– Dezső kérelmére lakodalmat (1929-ben volt) játszottak kb. 30-an a gyerekek az orvos lakásánál. Évike volt a menyasszony, Szalma Sándor volt a vőlegény (Hajdújárásra nősült, Füstös Katicát vette el), rögtönözték a lakodalmat, ruhákat, mentek Halom-soron, utána a Pipi tanya felé – vissza az orvoshoz, ott készítettek ennivalót, kis kalácsot, teát, gyönyörködtek Kosztolányiék, Deni stb. a rendezvényben.
– Siha Erzsébeték az orvos lakásának szomszédjában laktak (a Cvijó-sor felé) és apjának szárazmalma volt
– Dezsőt a kocsis a villamos végállomásáról vitte ki az orvoshoz, meg haza
– télen hidegben hajadonfővel a kocsi vitte
– D. is fölhúzta a Halomra a szánkót és csúszott lefelé, északnak, a rétbe
– Bukinál lejjebb volt Rózsa Sándor búvóhelye, a földben folyosó
Ludasegyház után Ludvár, majd Ludas
– Mariska szerepekre tanította, ott az iskolában tanította: Sárga Rigó, Nefelejts, Királynő, Katicabogár – varrta krepp-papírból a ruhákat, ezzel vendégszerepeltek az egyletben (Alsó-Ludas) szülők, diákok előtt, Mariska sűrűbben járt az orvoshoz, szerepet ritkábban tanított.
– a halva született gyerek hét év után ,,fölsír”, utána többé nem
– a leszáradt köldökzsinórt eltették, hét év után kibontotta, eldobta, de utána mindenhez volt szerencséje
– Egrényi nem járhatott teniszezni
Eddig Sebőkné Siha Erzsébet mesélt
Bite Margit (1912-) Palicson volt az orvosnál kb. 1933-ban, szakács, szobalány, – 2 évet volt ott, anyja (Bite Rozália) és Margit néni András fiával
– melléképületben laktak; a villában volt 3 szoba, az egyikben volt Mariska
– Dezső jött minden évben feleségével, Mariska külön szobában, kutyával aludt külön a birkabőrön
– Dezső jó ember volt, az orvos felesége, a nagysága robbanékony volt
– D. azt mondta, hogy Pesten nagyon jó orvos és szerette a testvérét
Kávé, sütemény, hús
– Karinthy Frigyes Palicson is volt – úgy emlékszik
– D. feleségével kb. 10 napig, ha egyedül jött D., akkor legföljebb egy hétig
– D. magasabb volt az orvosnál (aki kövérebb volt), gyors beszédű volt, az orvos lassú beszédű, akinek a felesége viszont sokbeszédű. Író felesége víg, csacska, vicces asszony; nem voltak D-ék válogatósak az evésben
– Költő csinálta a festményt a szélmalommal, hálószobában volt!!!
– Palicson is rajzolt a költő, bent és kint rajzolt
– orvos, felesége is, a költő is szögediesen beszéltek
– D. sportosan, vadászruhába volt öltözve
– mindig hajadonfőve volt
– 2 év alatt kb. 3-szor volt
– Palicsra D. ritkábban jött (mert már beteg volt – M. L.)
– rétest szerettek a vendégek is, falusi ételek, sütemények, legegyszerűbb tortaféle, rétes, fánk, pogácsa...
– a festményt 100%-ban a költő festette
Szabó József (1937-)
Palicson Kovács Vince 1941-ig volt plébános, őt követte 1941-ben Bertron Ferenc (a haláláig, 1960)
A pasztellrajzon: orvos lakása mellett Nacsinák háza, mellette Murmus (Katona háza) az út mentén... (Sebők István temetőcsősz szerint)
Bite Sándor (1925-) emlékei K. Árpád orvosról:
1. Gyerekkorában a sok mákos kalács evése miatt ,,belém sült a mák” mondja Bite S., fájt, püffedt a hasa. Az orvos hasra fektette egy vályúszerű (teknőszerű) edénybe és hozzá kezdett a ,,kezeléshez”. Erre B. S. elordítja magát: ,,Doktor úr, összeszarom magam”. ,,Ezt is akarom, fiam” – volt az orvos válasza.
2. Húsvétkor, locsolkodás közben, elfogyott a ,,szappanyos víz” s Bite Sándor és kollégája gondoltak egyet: telepisilték az üvegeket, majd meglocsolták vele az orvos lányait. A lányok pedig kezükkel szétkenték a hajukon a vizet és mondogatták: ,,Huj, de jó illata van a kölnivíznek!”
Az orvos kocsisa Varga József volt Nyers Bakó István előtt Ludason. Varga József ott ismerte meg az orvos szobalányát, Csipak Erzsébetet, feleségül vette.
Amikor Varga József meghalt, Erzsébet férjhez ment Borsos Jánoshoz, de ő nem volt az orvos kocsisa, Erzsébet is elment az orvostól, nem maradt ott.
Borsos János nem volt soha az orvosnál kocsis!
1998. márc. 21.
– Orvos lakása előtt tenisz
– Szárazmalom Cvijin-sor elején Torma Antalé, ott lakott Siha Antal bérben, Siha Antal molnár volt
– Nyers Bakó Annus az orvos lakásának melléképületében – a festményen is látszik
– festmény kb. 1929-ben készült
– Erzsi néni biztosan állítja, hogy D. festett és nem Peterfy! (mutattam neki Peterfy képét is – nem ismeri!)
– Dezső 1920-as évek végétől rajzolt. Erzsi néni 5–6-szor látta őt
– az orvos lakásával egy irányban, a szomszédságában nyugatra volt a szárazmalom, kb. 1932-ig
– Ezt az épületet, területet rajzolta a Dezső (lásd lent)
– tónak karzata volt, a festményen nincs
– Engi János felesége Margit (1931-) mondja: Árpád orvos rendelt Ludason még 1937-ben is (Margit, Varga József és Erzsébet lánya)
– Nagy Torma József: D. rajzolt bent a szélmalomban is
! Nagy Torma József: Kosztolányi Dezső bent a malomban rajzolt is, minden érdekelte
!!! Bite Erzsébet, Nagy T. József és Bite M. K. Dezső feleségét is könnyen felismerte
(ceruzarajz helye)
Ćosić Lazo – csendőr
(1914-)
Torma József apjával beszélgetett
Babus tanítónak nevelt lánya
T. Józsi apja, György, Tompán született
– Kosztolányi D. nagyon barátságos
– ,,Itt a Kosztolányi Dezső” – Árpád felesége, amikor átment tejért
– Orvos mondta: Jön a bátyám
– Sokszor volt, télen, tavasszal, nyáron...
– halat Dezső is – Somogyi
– vicces, nevetgélő
– barátságos, kérdezgette
– K. D. fölolvasott a malomról
– Gyűjjön, ír
– K. D. mindig hajadonfővel járt
– K. D. nem volt sokáig
– 7–8-szor látta J. bácsi Koszt. D.-t.
– mindig a nép közé ment
– csak a malomba ment K. D.
– K. D direkt akart írni, azért kérdezgette ki Nagy T. Györgyöt
Nagy Torma György 1914-ben megvette a malmot az államtól, az 1880/90-es években Samu Pista apja építette Cselédessel együtt, megvette a Tukarcsi Matyi és tőle 1914-ben Torma György. Azért vette az államtól, mert 25 év még nem járt le.
1952/53-ban bontották le
Kosztolányi Dezső
Városi könyvtárban kérdezni
Pillanatképek 6 részből áll
így kezdődik: Hó, mi mindenhez nem hasonlítottalak már (kell: mikor irta? Hol jelent meg – újságban?), 1937 előtt jelent meg
**
Iskolaorvos és egészség-tanár
(a gimnáziumban)
Dr. Révfy Jenő tiszti orvos
Született 1860. május 27-én Kiskunmajsán. Képesítése: egészségtan. Működési ideje e tanintézetnél 8 hó. Tanította az egészségtant mint rendkívüli tantárgyat nov. hótól kezdve a 7. és 8. osztályban heti 1 órában.
(A Szabadka városi magyar főgimnázium értesítője az 1904/5. tanévről. Közli: Kosztolányi Árpád igazgató. Szabadka, 1905)
Szabó Batancs István az V. osztály főnöke, az ifjúsági és a tankönyvtárnak, valamint az érem- és régiségtárnak őre. Született 1884. január 9-én, Szabadkán. Képesítése latin-történelem. Működési ideje ezen intézetnél mint kisegítő tanáré 7, mint helyettesé 10 hónap, összesen 1 év és 5 hónap, mint rendesé 5 év 9 hónap, mindössze 7 év 2 hónap. Tanította az egész iskolai éven át a latin nyelvet a III. B. és az V. osztályban; továbbá az iskolai év elejétől január 10-ig a görög irodalmi olvasmányt a VIII., a történelmet a III. B. osztályban; majd ismét január 12-től kezdve a matematikát...
(A Szabadka városi magyar főgimnázium értesítője. Összeállította Kosztolányi Árpád igazgató. Szabadka, 1916)
Korábbi értesítőben:
Szabó B. István 1910-ben ezenkívül tanította a magyar nyelvet, s helyettesítőként helyesírást!
Idézetek
Kijegyezte Magyar László
Kosztolányi Dezső
Idézetek:
1. Így élt Kosztolányi Dezső
Írta: Levendel Júlia
77. old. kép; A szegény kisgyermek panaszainak költője (a világháború kitörésekor M. L.)
2. Bácsország 1995. nov. 2.
Künn a tanyán
Kosztolányi Dezső
,,Ezen a vidéken születtem, az ő nyelvüket beszélem, az ő hangzóik rögződtek meg bennem, öntudatlanul is azokkal élek, amíg meg nem halok.” ,,Egy aggastyánnal beszélgetek a halálról. Megállapodtunk abban, hogy rettenetes lehet évekig az ágyat nyomni, senyvedni. Talán jobb a hirtelen halál.” ,,Kemény koponyájú nép” ,,Szeretnek ezek engem? Vagy legalább becsülnek? Vagy lenéznek, és titokban kinevetnek? (A szöveget aláhúzta M. L.)
3. Kosztolányi Dezső összes versei
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989
135. old.
,,De ősz felé, jaj ősz felé, de bus itt.
Az erdő fáj. Ledobja koszorúit
s üres lesz a sok ócska kalyiba.
A tó, a tó is őszi ködbe búvik
és döng a szúnyog az ablakszitán,
picik, véres cincogó cigány.’’
(Palicsi-tó M. L.)
136. old.
,A tó, a tó! az eleven poézis,
fölötte az ég – s összefoly a két viz –
egymásbaolvad – tág gyerekszemekkel
föl-fölmeredve nézem néma reggel.
A tó, a tó! a messzeség! hahó,
a messzeségbe elvisz egy hajó,
ó, álom, áldás, szivdobogtató
tündéri titkok tükre, tiszta tó,
tündéri tó! Az ég is mint a tó,
kék habja oly sejtelmesen inog.
Gyakran keresek rajt egy illanó,
tovább libegő, lenge ladikot.
1910’’
(Palicsi-tó M. L.)
280. old.
,,Mert vén Szabadka, áldalak,
mit hosszu, bus évek alatt
hittem sorsnak, hazának,
te álom voltál és regény,
poros hársfája >A szegény
kisgyermek panaszá<-nak.’’
128. old.
,,Ez beteg, boros, bus, lomha Bácska.
Itt félve jár az uri kisgyerek.
Mérges virágok, nyiszlott emberek.
Egy távol torony ferde lángolásba.
Méreggel mart, fehér, virágos orcák.
Lánggal rikitó selymek, rác mennyország.
Nehéz aranypénz a lányok nyakán,
mindegyik oly finom és halavány.
A trombiták estente mint a szörnyek
egy vörös korcsma-ablakból röfögnek.
Trágár tivornya, részeg és tunya.
Sir a beteg és méla, szláv duda.
Most reszketek. Azt mondják, hogy mulatnak.
Sipit a sip, csörömpöl minden ablak,
boros az asztal, véresek a kések,
az ördög is fölpántlikázva lumpol,
festett leányok lesnek a zsalukból
s én meghalok, ha egyszer odanézek.
1911’’
404. old.
19. Késő ősz a ludasi pusztán
,,A pitvaron a tengeri
nevet a nap piros tüzére,
de sárga árnyát elveri
a paprikák piros füzére.
Száll-száll a lelkem kergetőzve
a mustszagu, világos őszbe,
mint szélbe csörgő papiros,
fölötte a halál és élet
a sárga és piros.’’
570. old.
Vörös és sárga az ősz szine...
,,Vörös és sárga az ősz szine,
vörös füzérbe paprika
és sárga tengeri.
Lelkembe e két szin lobog:
a sárga és piros
s a barna föld, mely érett gyásszal
koporsómra hull.
1932 (?)’’
(Ludas M. L.)
570. old.
Sárga, piros zászlóit lengeti...
,,Sárga, piros zászlóit lengeti
a cifra ősz a nap fakó tüzére,
künn a tanyán is sárga tengeri
és paprikák érett, piros füzére.
1932’’
(Ludas! M. L.)
4. Üzenet 1987. január-március, XVII. évfolyam, 1–3. szám
197. old.
A Brenner és a Kosztolányi család rokonsági táblázata
Árpád
* Sz. 1886. XII. 27.
x 1919. V. l.
+ Sz. 1966. I. 15.
Kovács Teréz
* Bp. 1900. XI. 29.
+ Bp. 1972. IX. 18.
Éva Teréz
* Sz. 1921. VI. 3. * Suplyák 1934. X. 8.
5. Üzenet 1985. febr.–márc., XV. évfolyam, 2–3. szám
Jegyzetek
Idézetek
Az idézeteket egybegyűjtötte, a jegyzeteket írta: Magyar László
M. L. megjegyzése. Ezután:
– így kicetlizni Kosztolányiné könyvéből
– Dér Zoltán: A Kosztolányi család levelezéséből
Kosztolányi Dezső
Levelek – Naplók
Budapest, 1996
Kosztolányi Dezső: Levelek – Naplók
Egybegyűjtötte, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Réz Pál. Budapest, 1996
19. old.
Kosztolányi Dezső levele ifj. Kosztolányi Árpádnak.
Bp., 1903. október?
,,Egy véletlenül szellemes, okos és előkelő lányt ismertem meg (akinek a nevét nem azért írom le, hogy kikürtöljétek Szabadkán, de hogy elosszam azon téves értesüléseket, melyet Szabó kontár- levele és rosszul értesülése okozott nálatok), Tichy Margitot, gyönyörű szőke haja mint valami terhes sátor áll fején, kék szeméből a gunyos bírálat szellemessége árad ki, mely csak akkor olvad át gyengeséggé, ha verseimet olvassa.”
Szabó Batancshoz!
Szabadka, 1904. jul. 21.
Koszt. D. levele Juhász Gyulának
30. old.:
,,Sokat beszélek önről; testvéreim s szüleim váltig kiváncsiak, ki az az érdekes költő, akivel őket a megcsömörlésig traktálom. Vágyják önt látni. S ezennel meghivom Szabadkára. Legyen a vendégem. Két hétre,vagy három napra – s’ il vous plait! Az időt ön fogja meghatározni. Társaság lesz: Batancs, Brenner és én.”
Szabó Batancshoz
Szabó Batancs Bécs, 1904. okt. 31.
K. D. – Csáth Gézának
50. old.
,,A Childe Harold-ot befejeztem. Három éjszakán nem aludtam, hogy letisztázhassam (...)
Szabó Batancs István nevére cimeztem, hogy ő átadja Vargha Gyulának. (Költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság titkára – M. L.) Mindenki előtt el akarom titkolni, teelőled is!
Az óriási sietségben azonban elfelejtettem beletenni a jeligés levelet! Szabónak rögtön sürgönyöztem, hogy állítson ki egyet ,,Felleg” jeligével, tegyen bele egy sima névkártyát, irja fel erre a nevemet, lakásomat. (A pályázat szerzője: Kosztolányi Dezső bölcsészet-hallgató. Lakása Szabadka: főgymnázium), s így adja át a titkárnak.
Félek, hogy Szabó elhamarkodta a dolgot!
Keresd fel rögtön a lakásán (VIII. ker. Baross utca 36. III. 27.), s kérdezd meg, ugy cselekedett-e (...)
Ha Szabó elfelejtette volna utasításaimat követni, vagy elértette volna azokat, rögtön állítsd ki te a jeligés levelet, s vágtass (ha előadásod is van) akár bérkocsin is Vargha Gyulának lakására (II. kerület, Mész utca 6. szám)...”
868. old. Szabó Batancs Istvánhoz
(1884-?), tanár; Kosztolányi diáktársa, egy ideig budapesti lakótársa.
Szabó Batancs
Koszt. D. levele Csáth Gézának
!!! Bécs, 1904. okt. eleje
46. old.
,,Gyökerestől felfordultam. A magyar nép alapjellemvonása most tünik szemembe. Most értem meg, hogy olyan emberek, mint Szabó, Juhász, Boromisza nem általános emberek, hanem magyarok (...) Most érzem, hogy a mi kis hirlapirodalmunk a maga családias alakjaival, polemizáló vezércikkeivel, croquis-jaival (...) nem mindenütt feltalálható javak, hanema szülőföld édes gyümölcsei. Most érzem, hogy magyar vagyok.” – (Megj.: valószínűleg Boromisza Jenő magyar-latin szakos tanár, Juhász Gyula egyetemi társa.)
Lejjebb, a 46. oldalon:
,,A költészet jelenleg pihen bennem (...) Embert keresek, és nem találok (...) Hol vannak a Szabók, a hosszu uzsonnák hol van itt a Decsiék templomszerű, fehér lakása?”
Batancs
51. old.
Babits Mihálynak
Bécs, 1904. okt. 31.
,,A Sartor Resartus a világ legértékesebb munkái közé tartozik. A Rouge et Noir első kötetét Batancsnak (Baross u. 36. III. 27.) adtam, hogy adja át önnek; csodálom, hogy megfeledkezett kifejezett s töbször ismételt megbizásomról.”
Szabó Batancs
76. old.
Batancshoz
Csáth Gézának, Bécs, 1905. febr. 1.
K. D. írja:
,,Címem: Josephstadterstrasse 16. II. Stiege. I. Stock. 22. Thür. Batanccsal közöld adresszem.’’
(Időközben K. D. ide költözött)
Batancshoz!
Csáth Gézának, Szabadka, 1905. ápr. 12.
82. old.:
,,Szabó B. István hazajön-e husvétra? Jó lenne, ha felnéznél az öreghez, s megkérnéd, vegye már meg valahára (egy antikváriumban) Szinyei Magyar mondattan-át (középiskolai tankönyv), a Finn nyelvtan-t (régien, egy levizsgázottól), s a kőnyomatos fonetikát.”
Szabó Batancs
Csáth Gézának és ifj. Kosztolányi Árpádnak.
(Szabadka, 1905. tavasz?)
83. old.
,,Magyart, Batancsot s benneteket egyszerűen csókollak.”
Jász Dezsőnek Batancshoz
363. old.
,,Kedves Dezsőke, valamelyik napon – vagy héten – szeretnék egy-két napra Bécsbe menni. (...) Még egy szivességre kérlek: a mellékelt levelet add át bizalmasan Szabó Batancs István tanár urnak, közös barátunknak.”
Szabó Batancs