Grásztity Viktor

Nevetés önmagunk felett

Nevettem
én önmagam
felett? Nem tudom.
Feküdtem. Ezt tudom. Sírtam
volt.

Sírtam
már. Telefonáltam.
Hívtam. Hívtam valakit.
Nem tudom kit hívtam.
Hallottam.

Hallottam
egy útról.
Letértem. Visszajöttem. Visszamentem.
Írtam. Építettem. Szédültem. Megszédültem.
Megfogódzkodtam.

Kerestem.
Találtam. Írtam.
Egyedül voltam. Nem
vettem észre. Elmentek. Elmentetek.
Elmentek.

Egyedül
voltam. Írtam.
Hívnék. Hívnék valakit.
Nem tudom kit hívnék.
Láttam.

Láttam
a rácsokat.
A rácsok kinőttek.
A rácsok kinőttek a
földből.

A
rácsok kinőttek
az útból. Bekerítettek.
Bekerített a rács. Eltakarta.
Álltam.

Nem
láttam az
utat. Nem is
volt út. Cella volt,
börtön.

Börtön.
Ez börtön.
Én nem szerettem
volna szabadulni soha. Nem
akartam.

De
nem etetnek.
Nem adnak enni,
inni. Járjam az utat?
Nem.

Nem
lehet. Feküdtem.
Ezt tudom. Sírtam
volt. Nevettem én önmagam
felett?