hajdu

Hajdú János

Csáth Géza munkássága két évtized könyvkiadásában és irodalmi recepciójában (Válogatott bibliográfia 1977-1999)

T a r t a l o m

1. Bevezető

2.1. Megközelítések és szemléletek a Csáth-irodalomban

2.2. Csáth Géza a művész

2.3. Csáth Géza a szakember

2.4. Csáth az ember

3. Bibliográfiai kitekintés

3.1. Előszó. Rövidítésjegyzék

3.2. Válogatott bibliográfia Csáth Géza munkásságáról (1977–1999)

3.3. A Csáth Gézáról szóló irodalom

3.4. Önálló kötetek és más kötetekben megjelent írások

I. Bevezető

Dolgozatomban kettős feladatra vállalkoztam. Egyrészt igyekeztem az utóbbi két évtized Csáth-bibliográfiáját elkészíteni. Legjobb tudomásom szerint az 1977-ben megjelent Dér Zoltán által összeállított bibliográfia megjelenése óta ilyen jellegű válogatás nem látott napvilágot.

Szembesültem természetesen minden olyan problémával, amely a kezdő bibliográfust foglalkoztatja, és helyenként, az anyag mennyiségét megismerve elrettenti. Mivel a vizsgált időszak elején hasonló dolgozat formájában magam is próbálkoztam néhány Csáth-novella elemzésével, az újrafelfedezés öröme és lelkesedése segített az akadályok leküzdésében.

Másrészről izgalmas volt látnom a Csáth-irodalom reneszánszát a posztmodern korban az elemzők és a befogadók aspektusából. Hiszen a 70-es évektől, hála Illés Endre, Dér Zoltán, Bori Imre, Szajbély Mihály és a többi lelkiismeretes kutató munkájának Csáth Géza „ködlovagból” a magyar irodalom „fénylovagjává” avanzsált. Művei az új kiadásoknak köszönhetően már a kisebb könyvtárak polcain sem számítanak megbúvó érdekességeknek, amelyektől szemérmesen, helyenként suttogva illik csak beszélni. A két Napló megjelenésével az írót körülvevő misztikus homály is eltűnni látszik. Egyre inkább a művek elemzése kerül a vizsgálódók fókuszába, nem pedig a szerző életének helyenként túlmagyarázott elemei. (Keresztúrszki, 1997.)

Ugyanakkor jól látható, hogy a Csáth-életművel kapcsolatban a szakirodalom mentes a lángoló vitáktól, pengeváltásoktól. Időnként megjelennek ugyan nézetkülönbségek, főként az író morfinizmusának illetve freudizmusának írására gyakorolt hatásfokában, de ezek az életmű megítélése szempontjából alig jelentősek.

Vizsgálatuk és áttekintésük ennek ellenére nem nélkülözhető, mert a befogadói magatartás megváltozása és/vagy változása, csak rajtuk keresztül válik érzékelhetővé.

Csáth Géza modern író volt, aki sajátos divatot teremtett a századfordulón. Életművét talán legsikeresebben Szajbély Mihály foglalja össze. (Szajbély, 1989.)

A Csáth-reneszánsz megjelenésében releváns jelentősége van korunk problémáinak, amelyek mutatis mutandis megegyeznek az író műveiben megjelenő gondolatokkal. Hiszen a magányosság, a szorongás, az önpusztítás különböző formái, a személyiségzavarok okozta feszültségek a XX. század végének emberét is kínozzák; a jelen századforduló művészeit is műalkotásra késztetik. (Hódi Éva, 1987.)

Dolgozatom első felében a fentebb vázolt keretek között próbálok tehát számot adni az utóbbi évek Csáth-irodalmának szellemiségéről, szem előtt tartva a bibliográfia készítése során feldolgozott anyagot és az imént említett szemléletváltozásokat. Nem feladata jelen dolgozatnak a művek elemzése, illetve esetleges újraértelmezése. Ha ez néhány helyen mégis megtörténne, az természetesen a dolgozat írójának szertelenségére utal.

Amennyiben egy-egy műre vagy tanulmányra történik utalás, zárójelben mindig megadjuk a szerző nevét és a mű vagy tanulmány megjelenési évszámát. Így járunk el az esetleges idézeteknél is. Adott mű vagy tanulmány ismételt megjelenésénél mindig a vizsgált időszak legkorábbi évszámát jelöljük. Így a bővebb tájékozódás a bibliográfia segítségével lehetővé válik. Egyéb hivatkozások esetében a tanulmány illetve mű teljes adatait megjelöljük.

A tanulmányok kiválasztása nem jelöl egyben fontossági- és értéksorrendet, de a hasonló témájú írások közül a kiemelés természetesen a szerző véleményét is tükrözi; előrebocsátva, hogy a legnagyobb tisztelettel adózik mindazoknak, akik Csáth Gézát a művészt, a szakembert, az embert közelebb hozták olvasóközönségéhez.

2.1. Megközelítések és szemléletmódok a Csáth-irodalomban

Dér Zoltán bibliográfiája 1518 tételt tartalmaz és jól áttekinthető formában tárja elénk közel egy évszázad irodalmát; külön rendszerezve az írói életművet, illetve az erről szóló recenziókat. (Dér, 1977.) Az anyaggyűjtést 1976. dec. 31-én zárta le. Először Csáth életművét taglalja, majd a vele kapcsolatos irodalmat sorolja elő a teljesség igényével. Jól látható, hogy az írónak halála után közel három évtizedig új kötete nem jelent meg. Ismerve a magyar társadalom- és irodalomtörténet ezen időszakát számunkra ez egyáltalán nem meglepő.

A hatvanas évek áttörését jelenti az Illés Endre szerkesztésében 1964-ben megjelenő válogatáskötet, amely jelentős mértékben hozzájárul nemcsak Csáth újrafelfedezéséhez, hanem a századforduló novellisztikájának reneszánszához is. (Csáth Géza: A varázsló halála. – Bp. Szépirodalmi Kvk. 1964.)

A Demény János által közreadott Éjszakai esztetizálás című kötet a „hármasművész” újabb oldalát tárja az irodalmi közélet elé. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Csát Géza zeneszerzői- és zeneesztétai munkássága a mai napig sem került igazán értékelésre, pedig a bennük rejlő attitűdök feltárása tovább árnyalhatná a szépíró tehetségét, bizonyítva a tételt, miszerint a műalkotások mögött mindig az embert kell látnunk és keresnünk.

A recenziók szinte segélykiáltásként hatnak a „némaság” időszakában: László Ferenc, Bóka László, Munk Artúr, Galsai Pongrác, Gellért Oszkár, Illés Endre, a későbbiekben Dér Zoltán és társai fáradoznak a Csáth-irodalom méltatásával. Érdekes az is, hogy a később annyit emlegetett Németh László tanulmány szintén ebben az érában jelenik meg először. /Köztudott, hogy Németh László Csáth Gézát nem tartotta jelentős írónak./ (Németh László: Hiányzó arcképek. Csáth Géza = Tanú, 1933. okt. 1/6. 354-356. p)

Tudjuk azonban, hogy a hatvanas-hetvenes években az olvasók már keresik az író munkáit a könyvtárak polcain, sőt a Csáth-irodalom a szó szoros értelmében is felértékelődésnek indul. A modern irodalom- és társadalomszemlélet, az egyénben felszabadulni vágyó indulatok, a közelgő századvég „deja vu” érzése, a posztmodern tudományok fejlődése kedvezően hatnak ez irányba. Valószínűleg jelen van a régi igazság kissé elferdítve: modern „recepció” csak a befogadót körülvevő világ megvetéséből születhetik.

Igaz volt-e vajon megfordítva ez a tétel Csáth Géza művészetére? Milyen rejtett erők hatására vált újra az olvasók kegyeltjévé a titokzatos művész, a szakember, az ember? Erre keressük a választ.

2.2. Csáth Géza a művész

Csáth Géza művészetszemléletét életéhez hasonlóan ambivalencia jellemzi. Önéletrajzából pontosan tudjuk, hogy tudatosan nem készült írónak, és a természettudományos pályát választotta. Közelebb érezte magához a zenét, de talán még a festészetet is. A modern művészetet szintetikusnak képzelte, amelyben elegyednek zenei, irodalmi és képzőművészeti elemek is. Valószínűleg zenekritikáinak alaposabb elemzéséből juthatunk legközelebb művészettől vallott elképzeléseihez. A XX. század irodalma a mélyebb létkérdésekre keresi a választ. Csáth Géza egyértelműen a modern irodalom előfutára e szempontból is. Az élet mélységeit feltáró, annak természetessége iránt vágyakozó és annak adekvát kifejezéséhez formát kereső művészet volt az ideálja. Bartók és az új magyar zene felfedezése a művésznek is igazi élményt jelentett. Íróként ezt a kettősséget igyekezett megjeleníteni helyenként meghökkentő, szokatlan elbeszéléseiben. Csáth Géza alapjában véve introvertált lelkialkat volt. Bizonyítják ezt naplói is, melyekről későbbiekben még szólunk. Viszonylag korán megismerkedett a pszichoanalízissel, amely jelentős gátjává vált szépírói munkásságának. Tudatosan figyelte önmagát. Fegyelmezetten tisztelte az életet, mégis vonzódott a misztikumhoz, a titokzatoshoz. Életében és művészetében is a teljességre törekedett, és ennek a teljességnek a lehetetlensége vezetett aztán tragédiájához. A „…századforduló világa merőben új és szokatlan erkölcsi jelenségeket hozott felszínre. Az elbeszélő feladatát abban látta, hogy e jelenségeket feldolgozza, mégpedig lehetőség szerint minél több „kombinációban”. Mihelyt a kombinációk legjellemzőbb típusait kimerítette az irodalom, már túlélte magát, s új korszaknak kell jönnie, mely új témákat, új lehetőségeket, s a megírásnak új módjait keresi. Az új művészet munkásának vallotta magát jogos öntudattal, olyan korszak emberének, amely megadja „énünknek édes-kínos kigubódzási folyamatait”. Míg az előző korszak legfőbb jellemzőjének a tudatos kompozíciót nevezte, olyan emlékezetmozgást, amely fortissimóban gondolkodik a legszívesebben, akár a lét örömét, akár bánatát festi, az új művészetben legfontosabba befelé figyelés, a meditáció képessége, az emlékek újfajta egyesítésének vágya.” (Rónay, 1987. 40. p.)

Csáth Géza a művész és tudós, a tudomány és a művészet köztudatban lévő elhatárolódásait szerette volna a maga módján feloldani. Bizonyítva, hogy a kettő tulajdonképpen egy. Paradox módon ugyan a tudós abszolút igazságot keres, a művész pedig relatívat, ám a tudós relatív eredményeket kap, míg az igazi, jelentős művész abszolút megoldásokra lel. Így a művészet valahol a megkönnyebbülésnek, a zavartalan élvezeteknek a kereteit nyújtja. (Vajda, 1987.)

Ezeknek látszólag ellentmond, hogy Csáth kétféle írót ismer. Az egyiket „külső” embernek nevezi, aki könnyen és szívesen alkot, figyelmét az élet felületére irányítja, a másik szenved, küszködik önmagával, titkokra igyekszik rátalálni, és azokat ábrázolja. Saját magát is az utóbbiak közé sorolja, és velük rokonszenvezik. „A modern irodalom, viszont nem az eseményekre koncentrál, hanem az emberi alakokra. Az új regény nem mese, hanem élmény, nem riport, hanem líra, olvasása nem csupán gyönyörűség, hanem egy darab élet. Az új írók az ember belső természetének legszorgalmasabb kutatói. Őket nem az események egymásutánja érdekli, hanem az események okait keresik meg a lelkekben.” (Szajbély: Csát Géza, 1989. 82.p.)

Innen egyenesen következhetne a Bóka László által 1937-ben tett megállapítás, amely Csáth Gézát a naturalista írók közé sorolja. De nem így van, mert ő Freud és Darwin tanai alapján éppen az emberi lélek naturalizmus utáni ábrázolásához jut el.

Az utóbbi évtizedek szakirodalma alig szól Csáth naturalizmusáról, pedig befogadói aspektusából sokan éppen emiatt idegenkedtek tőle hosszú évekig. Természetesen, aki elolvassa írásait jól tudja, hogy valóban távol vannak ezek akár az impresszionizmustól, akár a naturalizmustól. A tisztánlátást könnyíti Szajbély Mihály tanulmánya. (Szajbély: Tavaszok, 1988.)

Másként fest a helyzet a szecesszióval, Tény, hogy a Csáth-reneszánsz idejére esik a szecesszió teljes rehabilitációja. Magáról az irányzatról, amely inkább nevezhető mozgalomnak, részletesebben nem szólunk. Megtette ezt többek között Pók Lajos 1972-ben megjelent tanulmánykötetében. (Pók Lajos: A szecesszió.-Bp.: Gondolat, 1972.)

A kötetben található egyebek mellett Csáth: Bartók új kottái című írása is. Maga az író tagadta a zenei szecesszió lété. Mennyiben jellemzőek az irányzat stílusjegyei novelláira? Fentebb említettük a „hármasművész” szerepből adódó sajátosságokat. Tudjuk, hogy Csáth közel állt a szecessziós festőkhöz, sőt maga is, amennyire megismerhető rajzai láttatni engedik, alkalmazta ezek technikáit. Mégis azt mondhatnánk, hogy novelláit a századforduló stilizálás útján járó művészeti törekvéseinek körébe sorolhatjuk. A stilizálás érdekében azonban ritkán mond le az időben lejátszódó történetek ábrázolásáról. Ebből a szempontból novelláinak többsége nem mondható szecessziósnak. (Szajbély, 1988.)

Valóban egy-egy Csáth-novella ritkán minősíthető tisztán valamelyik irányzathoz tartozónak. Inkább a kaleidoszkóp lehet a kulcsszó. (Kovács Éva, 1989.) Igaznak érezzük a megállapítást, mely szerint Csáth Géza a szó szoros értelmében küzdött is a szecesszióval. (Koval, 1987.)

Elkülönülni vágyott, mint ember, hiszen különlegesnek érezte magát, és ezt nem is titkolta. Mint művész gátakat akart lerombolni, és amikor ledönthetetlen falhoz érkezett, akkor kétségbe esett, mint Öngyilkos művészek című írásának hősei, akik: „Egyszerre elkezdenek szaladgálni az élet vasketrecében, véresre zúzzák magukat, és amikor látják, hogy nincs szabadulás, gödröt ásnak a ketrec földjébe, belebújnak.”

Mindenféle belemagyarázás nélkül bizton állíthatják, hogy Csáth újrafelfedezésének a szecessziós életérzés, ha tetszik nosztalgia kellett, hogy egyik kulcspontja legyen a hetvenes évek elején, és ez a szakirodalomban is tetten érhető. Érdekes kérdés persze, és ezt majd később taglaljuk, hogy minden, ami ellen Csáth tiltakozott, általában bekövetkezett.

Valójában Dér Zoltánnal értünk egyet, aki az epikus Csáthban realizmusra képesítő adottságokat lát, amely a kifelé irányuló figyelemben, a kifejező tárgyiasságban, a higgadtan fejlő, tiszta előadásban legalább olyan erővel jelen van, mint a csodát hajszoló zaklatottság, a fantasztikum és abnormis iránti érzékenység. (Dér: Ikercsillagok, 1980.)

Sajnos, adottságai az ismert életrajzi tények miatt soha nem bontakozhattak ki teljességükben. Igaza lehet Thomka Beátának, aki szerint „Csáth nem irodalomtörténeti jelenségként, hanem a küzdés és reményvesztés, a harmónia és diszharmónia kettős naprendszereként vált kortársunkká.” (Thomka, 1987.)

Annyi bizonyos azonban, hogy Csáth Géza a modern magyar próza lehetőségeire világított azzal, hogy saját maga teremtett divatot témáival, stílusával és szerkesztési eljárásával. Napjaink írói közül kétségtelen párhuzam és hasonlóság-mozaikok fedezhetők fel Hajnóczi Péterrel, Esterházy Péterrel.

Érdekes és tanulságos még Vaderna József intertextuális kitekintése, amely Ambrose Bierce és Csáth Géza írói művészetét hasonlítja össze. (Vaderna, 1987.)

Sokáig és sokszor tévesen közelíthették meg a Csáth-novellákat. Jellemző például, hogy az Ópium című novellát (amelynek új olvasatáról még szólunk) egyértelműen az író morfinizmusának magyarázatként használtak. A szakirodalom részéről persze hiba volt, hogy szinte slágerként mindig ugyanazok a novellák kerültek elemzésre, amelyek vagy a pszichoanalízis, vagy a morfium jelenlétét bizonyították, tehát egysíkúan az életmű bizonyos elemei felől közelítettek a művekhez. Szem elől tévesztve Karinthy megállapítását, hogy minden novellával külön és másféleképpen kellene foglalkozni. (Zsoldos, 1987.)

Schöpflin 1911-ben máig érvényesen három fő tárgykörre osztotta Csáth novelláit: 1. abnormis idegrendszerű emberek 2. az ideges, érzékeny, elmélkedő gyermek 3. az álom sajátságos, a valóságból az irreálisba vezető állapota.

A mese és az álom, az énben rögzülő halhatatlanságvágy, a végesség segélykiáltása valóban nagyon sokszor a novellák témái. Jelentős, az álomszimbólumokat taglaló tanulmány született e tárgyban Eisemann György tollából. (Eisemann, 1988.)

1994-ben megjelenik egy összegyűjtött novelláskötet, amely a teljesség igényével tárja az olvasó elé Csáth Géza epikáját. (Mesék, amelyek rosszul végződnek, 1994.) Ebben szerepelnek az író azon novellái, amelyek kimaradtak a korabeli kötetekből. Annyi bizonyos, hogy egy újabb Csáth-reneszánsz veszi ekkor kezdetét, ahogyan Szajbély Mihály a könyv szerkesztője utószavában írja: „egy valóban jó írónak még zsengéi és gyengébb darabjai is érdekesek lehetnek.” (Mesék, amelyek rosszul végződnek, 1994. 555. p.) Más kérdés persze, hogy az író immár újbóli felfedezésében jelen vannak az ezredforduló hangulatának bizonyos elemei is.

Tudjuk Csáth Gézáról, hogy Andersen meséit közelinek érezte magához, és kedvelt olvasmányai közé tartoztak ezek az élet dolgairól, a hősök belső világába is betekintést hagyó történetek. Több novellájának is a mese adja a keretet, de helyenként a forma öncélúnak és erőltetettnek tűnik. (Pomogáts, 1987/88.)

Imént jeleztük, hogy a Csáth-szakirodalom az utóbbi időben releváns szemléletváltáson megy keresztül. Az elemzők kezdik a novellák megközelítésében kiküszöbölni az életrajz kínálta megfeleléséket. Inkább a szövegre koncentrálnak. Ennek egyik adekvát megjelenése Keresztúrszki Ida említett Ópium-olvasata, illetve újraértelmezése. Alábbi összefoglalás hasznos tanulságokat nyújthat számunkra: „A drogirodalom szélesen hömpölygő árja ellen a novella szövegvariánsait hívtuk segítségül értelmezésünkhöz. A szöveg első megjelent változata, főként a benne található kiemelt szövegrészek a romantikus drogirodalom angol-amerikai és dekadens francia ágához kapcsolódó olvasatot kínál. Az értelmezés középpontjában az egyén és a tömeg konfliktusa áll. A második megjelent változat az eszmetörténet darwini-freudi ágához kapcsolja a szöveget. Az ön- és fajfenntartás problémáját tartjuk e második szöveg kulcsfogalmainak. A harmadik megjelenés, a Délutáni álom kötet szövege pedig Csáth elméleti és orvosi írásaival, különösen a neuraszténiát tárgyaló publicisztikájával rokonítja a szöveget. Nem egy új olvasatot, hanem szövegváltozatoknak megfelelő olvasatokat hoztunk létre. A novellát kiemeltük az életrajzi, önéletrajzi és kritikai szövegek hálócsapdájából, emiatt azonban a korábban egyértelmű kultuszszöveg feloldódni látszik a tematikusan illetve szövegszerűen rokon írások halmazában”. (Keresztúrszki, 1997.)

Élet és mű szétválasztása nagy vitákat provokálhat a szakirodalomban. Zsákutcákhoz, üres elemzésekhez vezethet. De a helyes arányok beállítása további nagy lehetőségeket rejt magában. Gondoljunk arra, hogy az olvasó sem feltétlenül Csáth Géza életrajzának tanulmányozásával kezdi meg a művek megközelítését. Érdekes lenne ilyen szempontból A muzsikusok című novella elemzése, amelyben valójában kirajzolódnak Csáth ars poeticájának elemei, ugyanakkor bizonyíthatóan inkább az ember, mintsem a művész szólal meg benne.

Csáth Géza küzdött az ellen, hogy szépíró legyen. Hamar felismerte a korlátokat. Sokan ezt morfinizmusával, mások a pszichoanalízissel összefüggésben magyarázzák. Tény, hogy 1914 után nem igazán írt novellákat. Elhallgatott. Valahogy úgy indokolta magának, hogy bizonyos életkor után a novellista regényíróvá válik. Az élet avatja azzá. Ha nem ismernénk naplóit, ezen a ponton azt gondolhatnánk: egyszerűen felismerte saját tehetségtelenségét vagy tehetetlenségét.

Tudjuk azonban, hogy nagy tervei voltak. A. G. kisasszony kortörténet egy meg nem írt regény parafrázisaként is felfoghatjuk. Nem feledkezhetünk meg Csáth színpadi műveiről sem az ítélethozatalnál, vagy a két napló helyenként szívszorítóan szép líraiságáról.

2.3. Csáth Géza a szakember

Említettük már, hogy Csát Géza írói kibontakozásának éppen természettudományos műveltsége és a pszichoanalízis emeltek gátakat bizonyos idő után. (Szajbély, 1978.) Nagyon sok novellájában áll előttünk az elemző szakember, aki helyenként megdöbbentő erővel kalauzolja olvasóit a lélek tájain. Freud mindenképpen traumát okozott azt emberiségnek felismerésével, miszerint az ember nem kizárólagos ura saját maga erőinek. Csáth pedig tudjuk, Freud magyarországi követői közé tartozott. A szakirodalomban az 1980-as évektől látható módon szaporodnak az író pszichoanalitikai beállítottságával foglalkozó fejtegetések; feltehetően az elmekórtani tanulmány megjelenésének hatására.

Két dolgot feltétlenül meg kell itt jegyeznünk. A szépíró Csáth XX. századvégi ismételt felfedezésében az 1978-ban megjelent kötet, az Egy elmebeteg nő naplója döntő jelentőségűnek látszik. A modern befogadó készen állt arra, hogy nem tudatos cselekedeteinek magyarázatát, önismeretének kulcsát egy olyan szépírótól kapja meg, aki a felkészült elmeorvos pszichológusi erényeivel rendelkezik, tehát szakember is egyben. Egyébiránt, ahogyan Csáth Géza nem tudott csak művész lenni, paradox módon nem jelenhetett meg csak szakíróként sem.

Tény, hogy klasszikus értelemben vett irodalmon az utóbbi évtizedekben már egyáltalán nem csak szépirodalmat szokás érteni. (Béládi, 1983.) Bizonyítja ezt az Elmebetegségek pszichikus mechanizmus, amely felfogható és értelmezhető egy soha meg nem írt Csáth-regényként is. Ahogy Hódi Éva írja: „Ha Csáth novellisztikája és az Egy elmebeteg nő naplója között keresünk párhuzamot, szembetűnő egyezésekre bukkanhatunk. Tulajdonképpen Csáth novellisztikájának legsajátosabb motívumai, témái bukkannak fel Csáth pszichopatológiai elemzésében. Azt is mondhatnánk talán, hogy a szépíróként többször is megközelített témákat az Egy elmebeteg nő naplójában orvosi nézőpontból is vizsgálat tárgyává teszi. Novelláiban az önpusztító magatartás, a patologikus megnyilvánulások, a gyilkosságok, az esetek túlnyomó többségében szexuális természetű mozgatórugókra vezethetők vissza.” (Hódi Éva, 1987.)

Nem foglalkozhatunk a helyütt Csáth komplexelméletével (megteszi ezt Szakács, 1977.), de a szexuális komple3x determináns szerepét mindenképpen észre kell vennünk, hiszen valószínűleg ebből egyenesen következik a Naplóban fürdőorvosként elkövetett kalandok részletes elősorolása.

Inkább csak sejthetjük, mintsem állíthatjuk, hogy Csáth Géza lelkiismeretes és szakmailag felkészült orvos volt, aki valójában azért választotta ezt a pályát, mert a saját bajaira kereste a gyógyírt. (Szajbély, 1997.) Ám életét, akár csak művészetében, itt sem sikerült alárendelnie a munkának. A teljes élet hiányából származó szorongás, olyan pszichotikus konfliktust okozott nála, amely mint elmeorvost az öngyilkosság létjogosultságának elfogadásához vezette, és az emberi összeomlás szakadékába hajtotta.

Nem szólunk Csáth zeneszerzői, zenekritikai illetve publicisztikai munkásságáról, mert ezeknek számunkra lényeges, és munkánk szempontjából fontos elemeire megfelelő helyeken utalást tettünk.

Összegzésül megállapíthatjuk, hogy Csáth Géza esetében a szakember természettudományos szemléletén keresztül vezet az út a művész alkotásainak átfogóbb megértéséhez. Erről tanúskodik az utóbbi esztendők szakirodalma is.

2.4. Csáth Géza az ember

Jól megfigyelhető a szakirodalomban megjelenő dilemma, amely hol elfedni igyekszik az író megítélésének emberi vonatkozásait, hol pedig éppen ezek releváns szerepét hangsúlyozza. Annyi bizonyos, hogy az ő esetében valóban nincsenek középutak. Ahogyan szépírói munkáinak elemzéséhez szükséges megismernünk tudományos gondolkodását, legalább annyira fontos találkoznunk a modern, a kiegyensúlyozott polgári jólétre, életélvezetre vágyó, de azt természetéből adódóan soha el nem érő, önmagát tudatosan romlásba taszító, állandó kétkedések között élő emberrel. Annál is inkább, mert a művészlétből adódó világfájdalom, alighanem többi kortársához hasonlóan, nem kis mértékben járult hozzá tragédiájához.

Arról, hogy életében ne lehessenek középszerű megoldások, ő maga gondoskodott, azzal, hogy legbensőbb titkairól megdöbbentő őszinteséggel beszél naplóiban. /Napló 1912-13 = Híd, 1988., Fej a pohárban 1914-1916. – Magvető, Bp. 1997./

Sajnos ezek az írások hosszú idő eltelte után kerültek csak napvilágra, ám megjelenésük mind a szakirodalomban, mind a befogadó közönségben tovább árnyalta a Csáthról kialakult képet. Nem hallgathatjuk el, hogy egy különös elemként az író felfedezéséhez bizonyára hozzájárult az első Napló már-már pornográf történeteinek hatása is. Voltak, akiket taszított ez a szókimondás, vagy éppen a második, háborús Naplóba megjelenő nacionalista-soviniszta emberi attitűd. Többeket azonban önismeretre késztetett ezeknek a dokumentumoknak =amelyeket azóta sem elemzett senki tüzetesebben!/ rabul ejtő őszintesége, tudatossága és egy mély emberi küzdelmekről szóló tanúsága. Az önismeret jelen esetben kulcsszóvá válik a befogadó aspektusából. Csáth Gézát igazából akkor olvassuk, amikor nincsenek rendben a „dolgaink”. Akkor fordulunk hozzá segítségért, amikor bajban vagyunk, személyiségünk veszélybe kerül, nem értjük cselekedeteink mozgatórugóit.

Tény, hogy a két Naplóban megfigyelhető életminőség-változások: a kudarctudat, az elbizonytalanodás, a talajvesztés, még közelebb visznek minket az íróhoz, a művészhez. Behatolunk egy lélek titkos fiókjaiba, és döbbenten tapasztaljuk, hogy ezek a fiókok a mi lelkünk kulcsait is rejtegetik. Csáth Géza tudatosan próbálgatja a kulcsokat. Nem akadt közöttük egyre, amely a „megállított örökkévalóság” kapuját nyitotta volna. Ezért mindig esendően a könnyebb hátsó kaput választotta. Ahogyan Dér Zoltán írta az 1914-16-os Napló utószavában: „Megkerülhetetlen munka, amely méltóképpen reprezentálja szerzőjét: a világháborús mámor lelohadásának és a roncsolás folyamatának érzékeltetésével a démoni helyett az élet értelme mellett tanúskodik, fölfedi a csúnyaságok mögött rejlő nemességet. Egy olyan sokoldalú művész vajúdását, sebzettségének, tépettségének okait, akibe a létezésbe kivetett ember egzisztencialista életérzésének előképét is láthatjuk, s akinek az élete – ahogyan azt egy hevenyészett levelében önmagáról megállapította – kettős volt: romlás és boldogság.”

Csáth Géza megteremtette a modern novellát irodalmunkban, amely egybeépülve képes megjeleníteni a kegyetlen valóságot és a megfoghatatlant. A többdimenziós embert tehát, aki egyszerre él a társadalomban, a fiziológia alárendelt világában és a lét szomorú védtelenségében. (Bodnár, 1987/88.)

Tragikus halálával valóban megállította egy pillanatra az örökkévalóságot. Mindig erre vágyott. Sikerült neki: „Mint egy légy a ragasztón föl, bele-beleragadva, kapálózva és mégis tovább a pókhálós, koszos pucér lámpáig, álmában, a felhőkből alácsüngő kilométerpapíron mászott, mászott ’a végtelenségnek ez a szegény-szegény szerelmese’ föl a mennyekbe, az Istenhöz. Az Isten megmarkolta Csáth Gézát, ezt a színes ceruzát, és bejelölte vele a legfelső, végső pontot, a kilométerpapíron. Szeretlek, fiam, mondta az Úr kicsit irigyen és csüggedten.” (Esterházy, 1987.)

3. Bibliográfiai kitekintés

3.1. Előszó. Rövidítésjegyzék

Válogatott bibliográfiánk nem tartalmazza analitikusan újrafeltárva a korábbi Csáth-bibliográfiákat. Ahogyan a bevezetőben utaltunk rá a legutolsó és legteljesebb bibliográfia Dér Zoltáné, ez 1976. december 31.-ig dolgozza fel az íróval kapcsolatos irodalmat. Jelen munka az 1977–1999 december 31.-e között általunk fellelt hazai és a környező országokban magyarul napvilágot látott munkák, kiadások szemléjét tartalmazza. A dolgozat időkeretén túl megjelent anyagról csak tájékoztatást adunk.

A bibliográfia két részből áll: először az egyes művekről, a művészről, a szakemberről, az emberről szóló irodalmat; másodszor Csáth Géza önálló- és más kötetekben megjelent műveit tartalmazza. Mindkét esetben az anyag rendszerezése kronologikus. Ez a felépítés segítheti a használót a Csáthról alkotott nézetek, vélemények, értékelések, esetleges polémiák kialakulásának és változásainak megismerésében, s így módot nyújthat a Csáth-problémák megközelítésére.

Nem tártuk fel analitikusan az író műveit bemutató gyűjteményes köteteiket. Egyedi alkotásait, novelláit, elbeszéléseit, színműveit, egyéb írását csak akkor emeltük ki, ha másféle antológiában is megjelentek, vagy róluk írt valaki a vizsgált időszakban. Nem voltunk következetesek a hetilapok adatkezelésében, és a többféle bibliográfiai forrás eltérő hivatkozási módszereit, szakmai hiányosságok miatt nem egységesítettük. Helyenként előfordulhatnak ismétlések, esetleges átfedések. Ezekért a kezdő próbálkozása nevében elnézést kérünk.

A sajtóközlemények leírásában az = „egyenlőségjel” után a lapmegnevezés, aztán a megjelenés évszáma, majd a lapszám és ettől: „kettősponttal” elválasztva az oldalszám p. /pagina/ jelenik meg.

Végül szeretnék köszönetet mondani Fegó Lajosnak és Kiss Zoltánnak, a Csorba Győző Megyei Könyvtár munkatársainak önzetlen segítségükért.

A bibliográfia összeállításához az alábbi forrásokat vettük igénybe:

– Magyar Nemzeti Bibliográfia Időszaki Kiadványok Repertóriuma 1977–1988. 1-2.

– Magyar Nemzeti Bibliográfia Külföldi Magyar Nyelvű Kiadványok Bibliográfiája, 1977–1988. 1-2.

– Hungarológiai Értesítő, 1979–1991.

– A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája 1976–1988.

– Csáth Géza öröksége (tanulmányok) = Literatúra, 1987/88. 4: 367–436.p.

– OSZK (Országos Széchenyi Könyvtár) HEKTOR nevű, a Magyar Nemzeti Bibliográfiát 1976.-tól feldolgozó online katalógusa

– „Irodalmi kritikák és tanulmányok bibliográfiája 1961–2000.” Cédula és CD-ROM változatából. FSZEK (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

3.2. Válogatott bibliográfia Csáth Géza munkásságáról (1977–1999)

3.3. A Csáth Gézáról szóló irodalom

1977.

DÉR Zoltán

Csáth Géza-bibliográfia (összeáll. És az útmutatót írta Dér Zoltán).- Forum Kvk. Újvidék, 1977.-202 p.

Anyaggyűjtés lezárva: 1976. december 31-én.

Ism: {Péter László} P. L. = Élet és Irodalom, 1978. 7:7 p.

Pató Imre = Üzenet, 1978. 3: 218-220. p.

Lengyel András = Könyvtáros, 1978. 9: 559. p.

R. Takács Olga = Literatura, 1979. 1: 113-114. p.

Szakolczay Lajos = Hungarológiai Értesítő, 1979: 32. p.

KOSZTOLÁNYI Dezső
Csáth Géza = Kosztolányi: Egy ég alatt (összegyűjt. És jegyz.: Réz Pál).- Szépirodalmi Kvk. BP. 1977. 466-473.; 652-656. p.
Tanulmányok, arcképek, kritikák

BARANYAI Zsolt
Adalékok Ady Endre és Csáth Géza kapcsolatához = Acta Historicae Litterarum Hungaricum Szeged, 1977. Szeged, XV: 187-187-195. p.

KELLER Zsuzsa
Titkok kapuja: Csáth Géza novellisztikája = Acta Iuvenum (ELTE), 1977. 1: 91-118. p.

BARÁCIUS Zoltán
Félálom után = Üzenet, 1977. 2-3: 185-187. p.

BORI Imre
A „homo novus” nagysága és tragédiája = Üzenet, 1977. 2-3: 110-129. p.
u.a. = Varázslók és mákvirágok.- Forum Kvk.: Újvidék, 1979. 267-309. p.
u.a. = Prózatörténeti tanulmányok.- Forum Kvk.: Újvidék, 1993. 100-124. p.

DEMÉNY János
A zenekritikus = Üzenet, 1977. 2-3: 140-143. p.

DÉR Zoltán
Irodalmunk közeli őse = Üzenet, 1977. 2-3: 90-109. p.

DÉR Zoltán
Csáth Géza köteteinek és bemutatott színműveinek bibliográfiája = Üzenet, 1977. 2-3: 216-228. p.

HORVÁTH Mátyás
Irodalomtanításunk és Csáth Géza = Üzenet, 1977. 2-3: 176-178. p.

ILLÉS Endre
Három lépcsőfok = Üzenet, 1977. 2-3: 163-167. p.
u.a. = Új Írás, 1977. 2: 3-8. p.
u.a. = Illés Endre: Ostya nélkül.- Magvető Kvk. Bp. 1978. 366-376. p.
Novellák, portrék, visszaemlékezések

JUHÁSZ Géza
Az újságíró = Üzenet, 1977. 2-3: 133-139. p.

KENYERES KOVÁCS Márta
A zeneszerző = Üzenet, 1977. 2-3: 149-156. p.

KOLOZSI Tibor
Változatok két dátum körül = Üzenet, 1977. 2-3: 188-190. p .
Csáth Géza születési és halálozási adatairól

KOMLÓSI Aladár
Csáth Gézáról és más emlékeiről: Interjú (riporter: Dér Zoltán) = Üzenet, 1977. 2-3: 158-162. p.

LÉVAY Endre
Csáth Géza emléke = Üzenet, 1977. 2-3: 179-184. p.

PÉTER László
Csáth Géza életműve = Üzenet, 1977. 2-3: 603-607. p.

RÉZ Pál
Kosztolányi elfelejtett bírálata: Csáth ismeretlen levele = Üzenet, 1977. 2-3: 168-171. p .
Kosztolányi Dezső: A Janika: Hamvazószerda = A Hét, 1911. Május 28.
Csáth Géza levele Kosztolányihoz, 1916.

SZAKÁCS György
A szakíró = Üzenet, 1977. 2-3: 144-148. p.

Szemelvények az egykorú Csáth-irodalomból (vál.:Dér Zoltán) =
Üzenet, 1977. 2-3: 191-215. p.

SZILÁDI János
A drámaíró = Üzenet, 1977. 2-3: 130-132. p.

1978.

SZAJBÉLY Mihály
Előszó = Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója.- Bp.: Magvető, 1978. 5-26. p.

BUDA Béla
Csáth Géza tanulmánya a mai orvostudomány történetében = Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója.- Bp.: Magvető, 1978. 227.241. p.

SZAJBÉLY Mihály
A novellista Csáth és a pszichoanalízis = Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója.- Bp.: Magvető, 1978. 242-264. p .

MÉSZÖLY Miklós
A játszótárs nélkül maradt = Új Symposion, 1978. 158: 247-252. p.

DÉR Zoltán
Összefüggések: Kosztolányi Dezső Csáth-versei = Üzenet, 1978. 6-8: 406-416. p.

1979.

ILLÉS Endre
A varázsló halála: Csáth Géza = Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim.- Magvető Kvk. Bp. 1979. 2. Kötet 218-237. p.

KARACS Zsigmond
Csáth Géza Kosztolányihoz írt két levele földesi napjairól = Hajdú Bihari Napló, 1979. augusztus 26: 10. p.
Az MTA Könyvtára kézirattárának Kosztolányi-hagyatékából, 1916.

STIMA Gyuláné WAHL Ilona
Visszaemlékezés Csáth Gézára (riporter Zsoldos Sándor) = 7 Nap, 1979. 39: 16. p.

DEMÉNY János
Tisztelt Szerkesztőség!: „Egy elmebeteg nő naplója” és a hazai Csáth-kiadások = Magyar Nemzet, 1979. február 25: 14. p.
Hozzászólás Kartal Zsuzsának a Magyar Nemzet 1979. január 19-ei számában megjelent írásához az „Egy elmebeteg nő naplója” c. Csáth Géza kötetről.

KARACS Zsigmond
Tisztelt Szerkesztőség! = Magyar Nemzet 1979. február 25: 24. p .
Hozzászólás Kartal Zsuzsának a Magyar Nemzet 1979. január 19-ei számában megjelent írásához az „Egy elmebeteg nő naplója” c. Csáth Géza-kötetről.

KARACS Zsigmond
A varázsló föléledése = Magyar Nemzet, 1979. szeptember 25. 9. p.

DÉRCZY Péter
Aki érezte az időt: Csáth Gézáról = Új Irás, 1979. 1: 68-75. p.

1980.

DÉR Zoltán
Ikercsillagok: Tanulmányok, kritikák, dokumentumok {Kosztolányi Dezső} és Csáth Géza.- Forum Kvk. 1980. 339. p.

MÉSZÖLY Miklós
A játszótárs nélkül maradt értelem = Mészöly Miklós: Érintések: Esszék. – Szépirodalmi Kvk. BP. 1980. 5-21. p.

MOLNÁR Gergely
Csáth Géza: Film-szcenárió = Magyar Műhely, 1980. június 1: 11-49. p.

1981.

BATA Imre
Három író a századfordulón: Csáth Géza műhelyében = Irodalomtörténet, 1981. 1: 279-288. p.

OATES, Joyce Carol
Csáth Géza amerikai szemmel = Nagyvilág, 1981. 2: 286-288. p. {Géza Csáth The Magician’s Garden and Other Stories (A varázsló kertje és más elbeszélések).}- New York: Columbia University Press, 1980. kiadású kötet alapján.

1982.

BORI Imre
Csáth Géza = Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom rövid története.- Forum Kvk. Újvidék, 1982. 73-75. p., 16. t. ill. Bori Imre: Irodalmunk évszázadai (Forum, Újvidék, 1975.) című művének 2. átdolg., bőv. Kiadása

BOTKA Ferenc-VARGHA Kálmán
Csáth Géza: 1887-1919 = Botka Ferenc-Vargha Kálmán: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája: 1905-1945.- Akadémiai Kvk. BP. 1982. 6. Kötet Személyi rész: I. A-K. 279-281. p.

VARGA József
Csáth Géza éjszakai esztétizálása = Varga József: Ady és műve.- Szépirodalmi Kvk. Bp. 1982. 371-376. p.

DEMÉNY János
Visszatérő tévedések = Élet és Irodalom, 1982. 12: 2. p.

1983.

BÉLÁDI Miklós
Csáth Géza elmekórtani tanulmánya = Béládi Miklós: Válaszutak.- Szépirodalmi Kvk. Bp. 1983. 197-203. p.

KENYERES Zoltán
Roncsoló mámor: Csáth Géza = Kenyeres Zoltán: A lélek fényűzése.- Szépirodalmi Kvk. Bp. 1983. 106-110. p.

SZENTKUTHY Miklós
Szecesszió: századvégünk modellje: Csáth Géza elbeszélései = Budapest, 1983. 4: 21-23. p .
u.a. = Szentkuthy Miklós: Múzsák testamentuma.- Magvető Kvk. Bp. 1985. 395-401. p.

DEMÉNY János
Csáth Géza két levele Babits Mihályhoz = Dunatáj, 1983.: 57-59. p.

M. T. E.
Csáth Géza Amerikában = Élet és Irodalom, 1983. 27: 8. p.

(v. a.)
Csáth Géza novella egy amerikai folyóiratban = Magyar Nemzet, 1983. július 6: 9. p.

BALABÁN Péter
Csáth Géza elismerése = Magyar Nemzet, 1983. július 28: 9. p.

1984.

SZENTGYÖRGYVÖLGYI Gábor
Csáth Géza- Dr. Brenner József: 1887-1919 = Orvosi Hetilap, 1984. 40: 2446-2448. p.

KREKITY Olga
Helyi színek Csáth Géza műveiben = Üzenet, 1984. 1-2: 19-27. p.

1985.

SZENTKUTHY Miklós
Szecesszió: századvégi modellje = Múzsák testamentuma.- Magvető Kvk. Bp. 1985. 395-401. p.

HORVÁTH Veronika
Csáth Géza világa novellái tükrében = Studia paedagogica auctoritate universitatis Pécs publicata, 1985. 1: 55-64.p.

1986.

DEÁK László
Csáth Géza novellái angolul = Alföld, 1986. 6: 91:92. p.

KOVÁCS Éva
A századforduló novellisztikájának sajátos mestere: Csáth Géza = Magyar Nyelvőr, 1986. 1: 48-56. p.

WLACHOVSKY, Karol
Csáth Géza- száz év háttérrel: A szlovák fordító jegyzetei = Népszabadság, 1986. december 20: 16. p.

1987.

Emlékkönyv Csáth Géza születésének századik évfordulójára. Szerk.: Dér Zoltán.- Szabadka, 1987.- (Életjel könyvek 38.)

Ism.: HARMATH Béla = Új Tükör, 1987. Szeptember 13: 2. p.
JUHÁSZ Géza: Egy könyv kettős tükörben = Üzenet, 1988. 1-2: 99-101. p.
JUNG Károly: Hagyományápolásunk reprezentatív darabja = Üzenet, 1988. 1-2: 101-102. p.

HIDVÉGI Máté
Mérgek litániája = Élet és Irodalom, 1987. 6: 2. p.

CSAJKA Gábor Cyprian
A lét csontvázai = Élet és Irodalom, 1987. 8: 14. p.

PÉTER László
Két Csáth = Élet és Irodalom, 1987. 24: 8. p.

KOVÁCS Éva
Csáth Géza korai novelláinak stílusvizsgálata = Életünk, 1987. 1: 90-96. p.

LŐRINCZY Huba
A Homokember és Andersen bácsi: Hommage a Csáth Géza =
Életünk, 1987. 1: 74-89. p.

KOVÁCS László, G.
Egy utazó a lélek tájain: 100 éve született Csáth Géza = Hét, 1987. 8: 11. p.

CSÁNYI Erzsébet
A modern hangkeverés disszonanciái = Híd, 1987. 6: 858-861. p.

FEHÉR Katalin
Egy hangszerelt novella = Híd, 1987. 6: 862-865. p.

FRANYÓ Zsuzsanna
Dramaturgiai jegyzetek = Híd, 1987. 6: 879-886. p.

HARKAI Vass Éva
Egy korai Csáth-novella = Híd, 1987. 6: 866-869. p.

HÓDI Éva
Szándék és valóság: Az írói attitűd kettőssége Csáth műveiben =
Híd, 1987. 6: 823-832. p.

HÓDI Sándor
A mulandóság szorításában: Csáth életének és műveinek rejtett motívumvilága Híd, 1987. 7: 798-806. p.

JUHÁSZ Erzsébet
A Csáth-novellák csöndje = Híd, 1987. 6: 870-875-p.

POZSVAI Györgyi
A Kosztolányi- és Csáth-novellák párhuzama = Híd, 1987. 6: 839-857. p.

THOMKA Beáta
Csáth kettős naprendszere = Híd, 1987. 6: 833-838. p.

TOLNAI Ottó
A kék halinaszőnyeg, avagy bevezető sorok Csáth naplórészletéhez =
Híd, 1987.6: 887-893. p.

TURI Márta
A bizalmas Társ = Híd, 1987. 6: 876-878. p.

VAJDA Gábor
Az életélvezet akarása: Csáth Géza saját elméletének tükrében =
Híd, 1987. 6: 807-822. p.

BORDÁS Győző
Csáth Géza emlékére = Híd, 1987. 9: 1210-1215. p.

ESTERHÁZY Péter
Csáth Géza fantasztikus élete = Kortárs, 1987. 9: 8-32. p.

KOVÁCS Éva
Száz éve született Csáth Géza: Egy rendhagyó mesterről = Kritika, (1987. február), 2: 21-22. p.

ANGYALOSI Gergely
A szereplő és a hős Csáth Géza novellisztikájában =
Literatura, (1987/1988) 4: 417-423. p.

BODNÁR György
Konvenciók és új poétikai jelenségek Csáth elbeszélő művészetében = Literatura, (1987/1988), 4: 397-400. p.

BORI Imre
Küzdelem a szecesszióval: Egy novella-forma rehabilitációjáért = Literatura, (1987-1988), 4: 367-372. p.

DÉRCZY Péter
Szecesszió és világkép összefüggése Csáth Géza prózájában = Literatura, (1987/1988), 4: 373-382. p.

HARKAI Vass Éva
Az azonosság/hasonlóság relációi Csáth Géza novelláiban = Literatura, (1987/1988), 4: 403-410. p .

JUHÁSZ Erzsébet
A szecesszió mint formateremtő elv Csáth Géza novelláiban = Literatura, (1987/1988), 4: 383-390. p.

POMOGÁTS Béla
Mese és elbeszélés =Literatura, (1987/1988), 4: 391-410. p.

RÓNAY László
Csáth Géza és modern zene = Literatura, (1987-1988), 4: 424-430. p.

UTASI Csaba
Létélmény-variációk Csáth Géza műveiben = Literatura, (1987/1988), 4: 411-416. p.

VARGA József
Száz éve született Csáth Géza = Magyar Hírlap, 1987. február 13: 9. p.

{BERKES Erzsébet}-kes
Száz éve született Csáth Géza = Magyar Nemzet, 1987. február 13: 4. p.

BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes
Az ismeretlen Csáth Géza = Magyar Nemzet, 1987. március 17: 4. p.

VÁCZI Tamás
Arcképvázlat születésének 100. Évfordulóján = Muzsika, 1987. 3: 22-26. p.

ZSOLDOS Sándor
Az örök első szerelem: Kísérlet Csáth Géza egyik különös novellájáról.- Ismeretlen házban = Napjaink, 1987. 3: 11-12. p .

RÓNAY László
Vezérszavak = Népszava, 1987. február 9: 6. p.

RÓNAY László
Üstökös a nyugat egén: A százéves Csáth Géza = Új Tükör, 1987. 8: 9. p.

AMBRUS Enikő
Csáth Géza és a pszichoanalízis = Üzenet, 1987. 1-3: 143-155. p.

DEÁK László, K.
”Gracián, bolond Gracián…”: Az angol nyelvű Csáth-kötetek tanulságairól = Üzenet, 1987. 1-3: 112-118. p.

DÉR Zoltán
Adalékok Csáth Géza életrajzához = Üzenet, 1987. 1-3: 185-203. p.

DOBOS István
Racionalitás és misztikum: A novellaíró Csáth = Üzenet, 1987. 1-3: 59-60. p.

DUDÁS Károly
Sem balta, sem ópium: Tiszteletkörök Csáth Géza mondatai körül = Üzenet, 1987. 1-3. 7-8. p.

GUBÁS Ágota
Látlelet a lélekről: Csáth a középiskolások tananyagában és emlékezetében = Üzenet, 1987. 1-3: 208-212. p.

HERCEG János
Költői pokolramenés = Üzenet, 1987. 1-3: 5-6. p.

HERCEG János
Jász Dezső = Üzenet, 1987. 1-3: 183-184. p.
Csáth Géza öccséről, Brenner Dezsőről

HÓDI Éva
”Ó, vad szerelmese az őrült morfiumnak”: „Kortársunk” – Csáth = Üzenet, 1987. 1-3: 20-27. p.

HÓDI Sándor
Vágy és realitás: A pszichotikus konfliktus Csáth életében és munkáiban = Üzenet, 1987. 1-3: 51-58. p.

KONTRA Ferenc
Személyiségmegoszlás és énhasadás Csát Géza novelláiban =
Üzenet, 1987. 1-3: 90-94. p.

KOVAL Erika
A szecesszió nyelvi jegyei Csáth korai novelláiban = Üzenet, 1987. 1-3: 71-89. p.

LŐRINCZ Teréz
Csáth Géza tehetségének természetrajzához = Üzenet, 1987. 1-3: 156-158. p.

MÁK Ferenc
Holtteste paréjjal és fűvel volt letakarva: Csáth Géza halálának körülményei =
Üzenet, 1987. 1-3: 204-207. p.

RÓNAY László
A megállított örökkévalóság: Csáth Géza művészetszemlélete =
Üzenet, 1987. 1-3: 37-46. p.

SÁROSI István
A húszmilliomodik év: In memoriam Csáth Géza = Üzenet, 1987. 1-3: 253-292. p.

SZAJBÉLY Mihály
,,Megértettem a természetet”: Csáth Géza művészetfelfogásának és írói gyakorlatának természettudományos alapjairól = Üzenet, 1987. 1-3: 28-36. p.

THOMKA Beáta
A kárhozat grammatikája = Üzenet, 1987. 1-3: 47-50. p.

TOLNAI Ottó
Útban a képzőművész Csáth felé = Üzenet, 1987. 1-3: 174-182. p.

VADERNA József
Ambrose Bierce és Csáth Géza: Egy amerikai és egy magyar író művészetének összehasonlító vizsgálata = Üzenet, 1987. 1-3: 119-142. p.

VAJDA Gábor
Kétarcú vitalizmus: A Csáth-novellák egyik lehetséges tipológia-vázlata = Üzenet, 1987. 1-3: 95-104. p.

VARGHA Kálmán
Álmok és pokoljárások: Vázlat Csáth Gézáról + Egy elfelejtett Kosztolányi-kritika elé + Kosztolányi Dezső: Schmith a mézeskalácsos: Csáth Géza új novellái = Vigilia, 1987. 2: 103-112. p.

1988.

THOMKA Beáta
Csáth kettős naprendszere = Esszéterek, regényterek,- Újvidék: Forum, 1988. 14-22. p.

BORI Imre
Küzdelem a szecesszióval = Híd, 1988. 1: 76-80. p.

KONTRA Ferenc
Csáth párhuzamok = Híd, 1988. 1: 81-89. p.

ROTH Philip
A kis Emma: Csáth Géza novellájáról = Híd, 1988. 1: 90-91. p.

LŐRINCZY Huba
A gyermek toposza Csáth Géza novelláiban = Tiszatáj, 1988. 1: 32-42. p.

EISEMANN György
Álomszimbólumok Csáth Géza novelláiban = Új Írás, 1988. 8: 96-105. p.

DUDÁS Károly
Csáth Géza aranykulcsa: Az Újvidéki Televízió és a Magyar Televízió emlékműsoráról = Üzenet, 1988. 1-2: 87-88. p.

JUNG Károly
Hagyományápolásunk reprezentatív darabja = Üzenet, 1988. 1-2: 101-102. p.

RONCSÁK Alexander
Csáth szlovákul: Géza Csáth: Matkovrazda / vál., ford. és az utószót írta Wlachovsky, Karol.- Obzor, Novy Sad-Tatran, Bratislava, 1987. = Üzenet, 1988. 1-2: 103-104. p.

SZAJBÉLY Mihály
Tavaszok: Csáth Géza novellájának szecessziós vonásai =
Üzenet, 1988. 3: 169-174.; 4: 241-245. p.

1989.

DÉR Zoltán
Kritikák, tanulmányok = Forum Kvk. Újvidék, 1989. 183 p.-Cs. G. novellái angolul 77-83. p.- Az a bizonyos trombitaszó (CS. G.: A varázsló halála) 84-86. p.

KOVÁCS Éva
Személynevek és nevek korai Csáth-novellákban = Névtudomány és Művészettörténet. Zalaegerszeg, 1989. 300-303. p.

KOVÁCS Éva
A századforduló novellisztikájának sajátos mestere = Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. – Tankönyvkiadó Bp. 171-179. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza = Gondolat Kvk. Bp., 1989. 278 p.-
Ism: HÁRS György Péter = Jelenkor, 10: 854-858. p.
SZILÁGYI Márton = Tiszatáj, 6: 81-84. p.
KONTRA Ferenc = Üzenet, 1990. 6: 513-514. p.

SZAKOLCZAY Lajos
Ötágú síp = Magvető Kvk. Bp. 1989.- Az árny zarándoka. Dér Zoltán könyve Csáth Gézáról, 81-89. p.- A nagyravágyás torzképe. C. H. M. (Cs. G.-Havas Emil-Munk Artur): A repülő Vucsidol. 90-95. p.

NEMESKÉRI Erikaq
Kaffka Margit ismeretlen bírálata CS. G. első kötetéről =
Irodalomtörténet, 1: 117-120. p. {A varázsló kertje}

1990.

KAMÓNI Ágoston
Csáth Géza tökéletes élete = A Céh, 1990. 3: 6-8. p.

HÓZSA Éva
Tudunk-e Csáthul? = Üzenet, 1990. 2: 152-154. p. {Csáth Géza: U nepoznatoj kući. Szabadka, 1989. Lazar Merković és Tomislav Vojnić fordítása}

VAJDA Gábor
Időrablás = Üzenet, 1990. 2: 150-152. p. {Csáth Géza: U nepoznatoj kući. Szabadka, 1989. Lazar Merković és Tomislav Vojnić fordítása}

1991.

EISEMANN György
A végesség démonizmusa álomszimbólumok Csáth Géza novelláiban) = Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. Elemzések XIX. és XX. századi magyar művekről.- Bp.: Tankönyvkiadó, 1991. 157-179. p.
u.a.: = Végidő és katarzis.- Bp.: Orpheusz, 1991. 63-80. p.

KOVÁCS Éva
Die Wiederholunk als testordnende Kraft und Stilistisches Mittel in einer frühen Csáth-Novelle. {Fekete csönd} = A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 2. köt. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján.- Die ungarische Sprache und Kultur in Donauraum. Bd.2. Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 19. und 20. Jahr-hunderts. (Szerkesztette Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Wien-Bp., 1991. 1038-1045. p.

LŐRINCZY Huba
CS. G. és E. T. A. Hoffman. Szecesszió és romantika egy novella tükrében. {Csáth Géza: Szombat este; E. T. A. Hoffmann: A homokember.} = A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 2. köt. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19-20. század fordulóján.- Die ungarische Sprache und Kultur in Donauraum. BD. 2. Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 19. und 20. Jahr-hundert. (szerkesztette Jankovics József, Kósa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Wien-Bp. 1991. 1051-1057. p.

TÜSKÉS Tibor
A kis Emma (novellaelemzés). = Titokkereső.- Bp. Pátria, 1991. 13-20. p.

SZILÁGYI Márton
Ködlovagok-erős fényben, köd nélkül (Szajbély Mihály: Csáth Géza; Nemeskéri Erika: Csolnoky László), = Tiszatáj, 1991. 6: 81-84. p.

1992.

SZKÁROSI Endre
A fekete zongora: Egy félbemaradt ízlésfordulat ára =
Magyar Napló, 1992. 17: 27-30. p.

1993.

BORI Imre
Küzdelem a szecesszióval = Prózatörténeti tanulmányok.- Forum Kvk. Újvidék, 1993. 155-159. p.

1994.

JUHÁSZ Erzsébet
A vörös Eszti (novellaelemzés) = Állomáskeresésben.- Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, Pécs, 1994. 132-134. p.

NAGY Judit
A freudizmus hatása Csáth Géza novellisztikájára = Főiskolai tanulmányok Irodalom.- ELTE TFK 1994.

UTASI Csaba
Vér és sebek: Tanulmányok, kritikák.- Forum Kvk. Újvidék, 1994. 21-26. p.

JUHÁSZ Erzsébet
A Csáth-novellák csöndje = Iskolakultúra, 4. évf. 1994. 11-12: 19-22. p.

KÁROLYI Csaba
,,Szemben valódi életünkkel”. Csáth Géza naplója nyomában =
jelenkor, 1994. 1: 55-58. p.

BODROGI Enikő
Szecessziós világnézet és forma Csáth Géza novelláiban = Nyelv és irodalomtudományi közlemények, 1994. 38. évf. 1: 23-37.

BRASSAI Zoltán
Az ösztönélet Csáth Géza novelláiban: Hetvenöt éve hunyt el Csáth Géza =
Üzenet, 1994. 9: 558-566.; 10: 667-672.; 11: 758-767.; 12: 852-864. p.

1995.

VARGHA Kálmán
Álmok és pokoljárások = Korok és pillanatok.- Liget Műhely Alapítvány, Bp.- 1995. 38-56. p.

SZEPESI Attila
A varázsló kertje, Csáth Géza összegyűjtött novellái = Alföld, 1995. 4: 89-92. p.

BALOGH Tibor
Freud-Csáth-József Attila. A klasszikus pszichoanalízis hatása a huszas-harmincas évek magyar lélektanára és kultúrájára. = Dugonics Társ. évkv. 1995/1997. 140-151. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza: Csáth Géza ismeretlen írásai. Három Csáth-levél és némi kommentár. {közread. És bev.: Szajbély Mihály} = Élet és Irodalom, 1995. 43: 6. p.

WENNER Éva
Párhuzamos életrajzok, Italo Svevo és Csáth Géza =
Filológiai közlöny, 1995. 2: 161-164. p.

KONTRA Ferenc
Csáth Géza utolsó novellája = Nappali ház, 1995. 4: 89-83. p.

1996.

NEMESKÉRI Erika
Csáth Géza álma = Élet és Irodalom 1996. 25: 6. p.

GYÖRFFY Miklós
De hiszen akkor minden lehetséges. Musil és Csáth = Holmi, 1996. 8: 1134-1140. p.

WENNER, Éva
Géza Csáth e la psicoanalisi = Neohelicon, 1996. 2: 103-109. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza Szabadkája = Tiszatáj, 1996. 12: 77-84. p.

DÉR Zoltán
,,A maga követője leszek”: Lányi Sarolta és Csáth Géza levélváltása =
Üzenet, 1996. 9: 572-579. p.

SZAJBÉLY Mihály
Tragikomédia nemzeti nagylétünkből, avagy Csáth esete a budapesti Stúdió K-val.- Szajbély Mihály.- Zách Klára = Üzenet, 1996. 9: 462-467. p.

1997.

GEROLD László
Egy műfajmonográfia tanulságai: Bóka László: Csáth Géza novellái c. könyvéről. =
Legendák és konfliktusok: tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról.- Forum Kvk. Újvidék, 1997. 48-51. p.

TÖTTÖS Gábor
A béka = Huszonöt nagyon fontos novella: művek és műelemzések (a tanulmányok szerzői Csuday Csabaet al.) Lord Kvk. Bp. 1997. 246-253. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza Szabadkája = Álmok álmodói: Irodalomtörténeti tanulmányok.- Magvető Kvk. Bp. 1997. 141-153. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza fürdőorvosa = Irodalomismeret, 1997. 4: 101-104. p.

BALOGH Tibor
Egy fiókos ember labirintusai: Csáth Géza esszéiről = Tiszatáj, 1997. 2: 82-86. p.

DANYI Magdolna
Hazugságdal: vers = Üzenet, 1997. 9/10: 525-526. p.

DÉR Zoltán
Romlás és boldogság: Egy életmű új elemei = Üzenet, 1997. 9/10: 589-594. p.

HÓZSA Éva
A lélek lett más: Csáth Géza ismeretlen naplójegyzeteiről =
Üzenet, 1997. 9/10: 595-598. p.

KARACS Zsigmond
Tiszántúli rapszódia: Csáth Géza napjairól = Üzenet, 1997. 9/10: 666-676. p.

KERESZTÚRSZKI Ida
Az örök áfium-megalkotható-e Csáth Géza Ópium című novellájának új olvasata? = Üzenet, 1997. 9/10: 642-665. p.
u. a.: www.btk.elte.hu Palimpszeszt 5-6. 1997. június

KŐVÁRY Zoltán
Múlt és jövő között: Csáth Géza és Nietzsche = Üzenet 1997. 9/10: 626-641. p.

MAGYAR László
Csáth Géza ismeretlen pályaműve.- Ember, természet, tudomány =
Üzenet, 1997. 9/10: 612. p.

MAGYAR László
Csáth lapszéli rajzairól = Üzenet, 1997. 9/10: 701-705. p.

RÁKAI Orsolya
,,Vigyázok, hogy határozottan külön semmire ne gondoljak”: A gimnazista Csáth zeneszerzői kísérletei = Üzenet 1997. 9/10: 688-700. p.

SZAJBÉLY Mihály
Jegyzet Csáth Géza Jolán című töredékéhez.- Jolán =
Üzenet 1997. 9/10: 610-611. p.

SZAJBÉLY Mihály
A naplóíró Csáth Géza = Üzenet, 1997. 9/10: 599-606. p.

SZONTAGH Pál
A gyermekmotívum Csáth Géza novelláiban = Üzenet, 1997. 9/10: 622-625. p.

BRASSAI Zoltán
Az ösztönélet Csáth Géza novelláiban = Színhely.- Veszprém: Vár ucca tizenhét, 1997. 54-98. p.

1998.

FAZEKAS Zsuzsa
Novellák a középiskolába: elemzések (szerk. Fazeka Zsuzsa). – Délutáni álom = Rejtjel Kiadó, Bp. 1998. 50-57. p.

KINCSES KOVÁCS Éva
Szövegfajták. Csáth, Kassák, Örkény = Stilisztika és gyakorlat (szerk.: Szathmári István).- BP.: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. 214-232. p.

SZAJBÉLY Mihály
Csáth Géza, a fürdőorvos = Pannon tükör, 1998. 3: 38-40. p.

3.4. Önálló kötetek és más kötetekben megjelent írások

1977.

Anyagyilkosság = Csáth Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).-
Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 132-141. p.
u. a. = Csáth Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája.- Bp.: Szépirodalmi Kvk., 1982. 128-138. p.
u. a. = Csáth Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre.- 3. bőv. kiad. – BP.: Szépirod. Kvk., 1987. 165-176. p.
Novella
Ism.: BARANYAI Zsolt: Csáth Géza: Anyagyilkosság: Novellaelemzés = Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szegedi bölcsészműhely ’77.- Szeged: JATE, 1978. 123-139. p.

Bach = Csáth Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán). -
Újvidék: Forum, 1977. – (Hagyományaink X.)
2. köt. Kritikák, tanulmányok, cikkek. 174-177. p.
u. a. = Üzenet, 1987. 1-3: 169-173. p.
Tanulmány
Ism.: MAGYAR László: Csáth ismeretlen tanulmánya = Üzenet, 1987. 1-3: 168-169. p.

Bartók Béla = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink X.)
2. köt. Kritikák, tanulmányok, cikkek. 170-173. p.
u. a. = Esszépanoráma: 1900-1944 (vál., a szöveget gondozta ls a jegyzeteket írta Kenyeres Zoltán.- Bp.: Szépirodalmi Kvk., 1978.- (Magyar remekírók köt. 668-671. p.
Tanulmány

Bartók Béla új kottái = A szecesszió (a bevezető esszét írta, a szövegeket és a képeket válogatta, szerk. Pók Lajos).- 2. kiad.- Bp.: Gondolat, 1977. 499-500. p.
Bibliogr.: 522-529. p.
u. a. = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán). – Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink X.)
2. köt. Kritikák, tanulmányok, cikkek. 207-208. p.
Recenzió

Egyiptomi József = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán.- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink X.)
2. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 268-276. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 357-366. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 445-455. p.
Novella
Ism.: CSÁNYI Erzsébet: A modern hangkeverés disszonanciái: elidegenítő effektusok az Egyiptomi József című novellában = Híd, 1987. 6: 858-861. p.

Elfeledett álom = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 221-227. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál. szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája.- Bp.: Szépirod Kvk., 1982. 280-287. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál. sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk. 1987. 313-321. p.
Novella

Hamvazószerda = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 402-415. p.
u. a. = CSÁTH Géza: a varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 412-427. p.
Bábjáték egy felvonásban
Ism.: FRANYÓ Zsuzsanna: Dramaturgiai jegyzetek = Híd, 1987. 6: 879-886. p.

Ismeretlen házban = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék, forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt, Novellák, drámák, jelenetek. 84-90. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmányt Illés Endre munkája).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 222-228. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló (vál., sajtó alá rend és a bev. tanulmány írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 119-126. p.

Novella

Mariska az anyjánál = A szegények öröme: Magyar írók elbeszélései: 1900-1945 (vál., utószót és a jegyzeteket írta Gábor Emil).- 2. átdolg. Kiad.- Bp.: Móra, 1977. köt. 69-74. p.
u. a. = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 24-29. p.
u. a.: = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp. Szépirod. Kvk., 1982. 32-38. p.
u. a.: = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 33-39. p.
Novella

Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX-X.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek.- 527. p.
2. köt. Kritikák, tanulmányok, cikkek. – 684. p.
Ism.: PÉTER László = Üzenet, 1977. 10: 603-607. p.
{POMOGÁTS Béla}-s-a = Magyar Hírlap, 1978. február 26: 10. p.
KENYERES Zoltán: Riasztó látomások Új Írás, 1978. 2: 106-108. p.
BELOHORSZKY Pál = Népszava, 1978 augusztus 5: 6. p.
KISS Ferenc = Hungarológiai Értesítő, 1979: 32-33. p.
ZSOLDOS Sándor: Az örök első szerelem: Kísérlet Csáth Géza egy különös novellájáról = Napjaink, 1987. 3: 11-12. p.

A Janika = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 360-401. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad. – Bp.: Szépiroda. Kvk., 1987. 363-411. p.
Színmű két felvonásban
Ism.: HERCZEG János: A Janika visszanéző tükörben = Üzenet, 1977. 2-3: 172-175. p.
MEZŐ Ferenc: Szalontól panelig: Csáth Géza: Janika =
Mozgó Világ, 1987. 1: 120-122. p.
A Szolnoki Szigligeti Színház előadásáról
CSORDÁS Mihály: A” nagyobbik baj” drámája: A Janika szolnoki előadásáról =
Üzenet, 1987. 1-3: 163-167. p.

A Kálvin téren = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek, 156-161. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp.: Szépiroda. Kvk., 1982. 164-169. p.
u. a. = A Vak Macska belső ügye: Pest-budai történetek (vál. és szerk. Ugrin Aranka és Vargha Kálmán; előszó Vargha Kálmán; jegyzetek Ugrin Aranka).- Bp.: Kozmosz kv., 1983. 84-88. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. És a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 200-206. p.
Novella

A kutya = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék _ Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 174-185. p.
u. a. = részeg kutya: elbeszélések állatokról és emberekről (vál. és szerk. Ugrin Aranka és Vargha Kálmán).- Bp.: Kozmosz kv., 1979. 220-233. p.
u. a. = CSÁTH Géza: a varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 193-205. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 228-241. p.
Novella

Péter levele = A szegények öröme: Magyar írók elbeszélései: 1900-1945 (vál., utószó és a jegyzeteket írta Gábor Emil).- 2. átdolg. Kiad.- Bp.: Móra, 1977.
2. köt. 74-77. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája.- BP.: Szépirod. Kvk., 1982. 170-174. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépiroda. Kvk., 1987. 217-222. p.
Novella

Tálay főhadnagy = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 300-322. p.
u. a. = Százhetvenöt huszár: Válogatás a magyar irodalom legjobb katonaelbeszéléseiből: 1848-1945 (vál., szerk. és jegyzetekkel ellátta Tabák András.- Bp: Zrínyi, 1981. 188-202. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Szépiroda. Kvk., 1982. 398-424. p.
u. a. = CSÁTH Géza: a varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Szépirod. Kvk., 1982. 398-424. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk. 1987. 527-554. p.
Elbeszélés

Tavaszi ouverture = CSÁTH Géza: ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék : Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 91-94. p.
Ism.: FEHÉR Katalin: Egy hangszerelt novella = Híd, 1987. 6: 862-865. p.

A tor = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 20-23. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 28-31. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A Varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 23-27. p.
Ism.: HARKAI VASS Éva: Egy korai Csáth-novella: A tor sugallt jelentései = Híd, 1987. 6: 866-869. p.

A varázsló halála = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 112-115. p.
u. a. Éjfél: Magyar írók misztikus novellái (összegyűjt. Bálint Aladár; Kísértethistóriák: Idegen írók novellái).- Bp.: Terra, 1987. 186-192. p.
Novella

A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982.- 442. p.

A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987.- 580. p.
Novellák, drámák, jelenetek
Ism.: CSÁKY Pál = Hét, 1983. 13: 8. p.
POMOGÁTS Béla = Könyvvilág, 1987. 3:31. p.

A vörös Eszti = CSÁTH Géza: Ismeretlen (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink IX.)
1. köt. Novellák, drámák, jelenetek. 116-127. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 106-118. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad. – Bp.: Szépirod. Kvk., 1987.- 147-160. p.
Elbeszélés
Ism.: POMOGÁTS Béla: Búcsú az ifjúságtól: A vörös Eszti című elbeszélés szerkezeti elemei = Üzenet, 1987. 1-3: 105-111. p.

A zenéről = CSÁTH Géza: Ismeretlen házban (vál. és utószó Dér Zoltán).- Újvidék: Forum, 1977.- (Hagyományaink X.)
2. köt. Kritikák, tanulmányok, cikkek. 134-142. p.
u. a. = Esszépanoráma: 1900-1944 (vál., a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Kenyeres Zoltán).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1978.- (Magyar remekírók)
2. köt.- 660-668. p.
Tanulmány

A kis varrólány vasárnapja = Ki szép, ki jó: Elbeszélések lányokról, asszonyokról (vál. és szerk. Ugrin Aranka és Varga Kálmán); (írta Mikszát Kálmán et al.).- Bp.: Kozmosz, 1977. 331-337. p.
u. a.: = Iparos sorsok, mesterségek, műhelyek (vál. szerk. Győri Lajos); (közread. A Kisiparosok Országos Szervezete).- Bp.: Múzsák, 1986. 208-214. p.
Antológia

1978.

Egy elmebeteg nő naplója: Csáth Géza ismeretlen orvosi tanulmánya (sajtó alá rend. Szajbély Mihály(.- Bp.: Magvető, 1978.-277. p.- (Magyar tallózó)
Bibliogr.: 274-277. p.
A mű korábban „Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa” c. jelent meg.- Dr. Buda Béla, Mészöly Miklós, Szajbély Mihály tanulmányával
Ism.: MÁTYÁS István = Népszava, 1978. november 30: 6. p.
Mészöly Miklós = Új Symposion, 1978. 158: 247-252. p.
KARTAL Zsuzsa = Magyar Nemzet, 1979. január 19: 4. p.
ld. Demény János és Karacs Zsigmond hozzászólását a Magyar nemzet 1979. február 25-i számában
(-y-) = Négy, Évszak, 1979. 2: 27. p.
BORI Imre = 7 nap, 1979. 2: 16. p.
{ANTAL Gábor} A. = Ország-Világ, 1979. 7: 20. p.
SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: Dr. Brenner József megörökíti Gizella kisasszonyt = Élet és Irodalom, 1979. 11:10. p.
TÓTH Elemér = Nógrád, 1979. február 18:8. p.
VEKERDI László = Jelenkor, 1979. 4: 380-382. p.
BÉLÁDI Miklós: Csáth Géza elmekórtani tanulmánya = Üzenet, 1979. 6: 362-364. p.
u. a. = BÉLÁDI Miklós: Válaszutak.- Bp. Szépirod. Kvk., 1983.197-203. p.
Tanulmányok
DÉR Zoltán = Üzenet, 1979. 6: 365-370. p.
VAJDA Gábor: Adalék egy író tragédiájának mélyebb megértéséhez = Üzenet, 1983. 9: 479-480. p.

A repülő Vucsidol (CSÁTH Géza, HAVAS Emil, MUNK Artur; sajtó alá rend. és utószó Dér Zoltán).- Szabadka, 1978.-75 p.- (Életjel könyvek 16)
u. a. = Üzenet, 1978. 1: 1-73. p.
u. a. = sajtó alá rend. és utószó Dér Zoltán.- Bp.: Magvető, 1980.-191. p.- (Rakéta regénytár)
Regény
Ism.: SZAKOLCZAY Lajos = Magyar Nemzet, 1979. március 18: 13. p.
LÉVAY Endre = Üzenet, 1979. 4: 224-225. p.
VAJDA Gábor = Magyar Szó, 1979. június 30: 12. p.
KARTAL Zsuzsa: Boszorkánymesék = Élet és Irodalom, 1980. 40: 11. p.

Schumann = Esszépanoráma: 1900-1944 (a vál., a szöveggond. és a jegyzetek Kenyeres Zoltán munkája), (írta Ambrus Zoltán et. al.).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1978. 671-674. p.

A vörös Eszti + Anyagyilkosság + A kis Emma = Magyar elbeszélők: 20. század (vál. és szöveggond. és a jegyzeteket írta Illés Endre).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1977.- 2. köt.- 403-414.; 414-423.; 423-433. p.

1979.

44 Hungarian short stories (by Sándor Bródy… et al.); (preface by C. P. Snow); (selected by Lajos Illés); (biographical notes by Balázs Szappanos); (translated by László T. András. et al.).- Bp.: Corvina, [Paris] UNESCO, 1979.- 733 p.
Tartalom: 44 részmű

1980.

Szombat este = Kettős kör: Elbeszélések szülőkről, gyermekekről (vál. és szerk. Ugrin Aranka, Vargha Kálmán); (írta Mikszáth Kálmán et al.).- Bp.: Kozmosz, 1980.- 204-208. p.

The magician’s garden and other stories (translated by Jascha Kessler and Charlotte Rogers); (selected and.. introduction by Marianna D. Birnbaum); (the illustrations..are from Attila Sassy).- Bp.: Corvina; New York: Columbia University Press, 1980.- 205 p.- [A varázsló kertje]

1982.

A kályha = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., szöveggondozás és a bev. tanulmány Illés Endre munkája).- Bp.: Szépirod. Kvk., 1982. 23-27. p.
u. a. = CSÁTH Géza: A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987. 28-32. p.
Novella
Ism.: TURI Márta: A bizalmas társ = Híd, 1987. 6: 876-878. p.

1983.

Muzsikusok = „A magyar Pimodán” (József Attila et al.); (vál., szerk. és a bevezetőt írta Könczöl Csaba); (az utószó Grevicz József munkája); (grafikák Gulácsy Lajos).- Bp: AEÁB, 1983. 73-78. p.
Antológia

Ópium = „A magyar Pimodán” (József Attila et al.); (vál. szerk. és a bevezetőt írta Könczöl Csaba); (az utószó Grevicz József munkája); (grafikák Gulácsy Lajos).- Bp.: AEÁB, 1983. 79-82. p.
Antológia

Murdo = Hungara antologio (red., sel. Benczik Vilmos);
(trad. Péter András Rados et al.).- Bp.: Corvina, 1983.- 127-129. p.
Tartalom: 73 részmű

44 vengerskih rasskaza (red. M. Pogan’-Bertalan); (sost. Lajos Illés).- Bp.: Corvina, 1983.- 583 p.-[545-581. p.]
Tartalom: 44 részmű

1987.

2 éves K-ista pályám (közli és bev.: Bori Imre) = Híd, 1987. 6: 895-897. p.

Rajzai = Üzenet, 1987. 1-3., III., IV. fedőlap; p. 8., 11., 16., 27., 36., 46., 50., 58., 70., 176., 177., 178., 179., 180., 181., 182.

A varázsló: Csáth Géza művei alapján színpadra alkalmazta Franyó Zsuzsanna = Üzenet, 1987. 1987. 1-3: 216-232. p.
Ism.: BARÁCIUS Zoltán: a lélek alvilága: A varázsló a szabadkai színpadon = Üzenet, 1987. 1-3: 159-162. p.

A varázsló álma: Tévéfilm Csáth Géza írásaiból Sülyi Péter és Molnár György összeállításában = Üzenet, 1987. 1-3: 233-252. p.
u. a. = (rend. Molnár György; dramaturg Sülyi Péter; operatőr Zádori Ferenc).- Bp.: MTV, 1987.- 148 fol.
Technikai forgatókönyv

Elfeledett álom: Csáth Géza válogatott művei (vál. és szerk., az utószót írta Vargha Kálmán).- Bp.: Kozmosz, 1987.- 340 p. -
Ism.: Horpacsi Sándor: Csáth Géza: Elfeledett álom = Könyvvilág, 1987. 8: 12. p.
Major Ottó: Csáth Géza: Elfeledett álom: Válogatott művei = Új Tükör, 1987. augusztus 23: 2. p.
Tasnádi Attila: Csáth Géza: Elfeledett álom = Népszava, 1987. augusztus 26: 6. p.

A varázsló halála (vál., sajtó alá rend. és a bev. tanulmányt írta Illés Endre).- 3. bőv. kiad.,- Bp.: Szépirod. Kvk., 1987.- 580 p.
Elbeszélések

1988.

Napló: 1912-1913 = Híd, 1988. 1: 61-65. p.; 2: 197-207. p.

Ism.: BORI Imre: A szerkesztő megjegyzése = Híd, 1988. 1:75. p.

Budapester Cocktail: Literatur, Kunst, Humor, 1900-1945 (hrsg. Von Aranka Ugrin und Kálmán Vargha); (Dt. Von Bernd-Rainer Barth et al.).- Bp.: Corvina, 1988.- 332 p.-
Tartalom: 39 részmű

A vörös Eszti + Apa és fiú = Rendes feltámadás: Fél évszázad elbeszélései, 1900-1945 (vál. és szerk. Hegedős Mária, Koczkás Sándor); (az utószót Koczkás Sándor írta).- Bp.: Móra, 1988. {Diákkönyvtár}.- 5-15.; 15-18. p.

1989.

Napló, 1912-1913.- Szekszárd: Babits, 1989.- 150 p.-
Ism.: FÖLDÉNYI F. László: A halál tükrében élt élet.- Földényi F. László: A tágra nyílt szem.- Pécs: Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó, 1995. 147-155. p.
FARKAS Zsolt = Jelenkor, 1990. 1: 46-48. p.
HÓZSA Éva = Üzenet, 1990. 6: 511-512. p.
VAJDA Gábor = 7 Nap, 1990. 2:30. p.

A rádiumkirály (vál. Urbán László); (szerk. Csernai Zoltán).- BP.: World SF M. Tagozat, 1989.- 286 p.-

1991.

Százszorszép novellák.- Bp. Móra, 1991.- 244. p.

1992.

A varázsló halála = Éjfél: Magyar írók misztikus novellái (összegyűjt. Bálint Aladár; az előszót Kosztolányi Dezső írta); az illusztrációkat Divéky József rajz.); (írta Babits Mihály et al.).- Gyoma: Hasonmás [eredeti kiad. Gyoma, Kner Izidor 1917.].- 1992. 185-192. p.

1993.

Little Emma = The kiss: 20^th century Hungarian short stories (sel. by István Bart); (transl. by László T. András et al.).- Bp.: Corvina, 1993.- 426 p.-
Tartalom: 31 részmű

Trepow auf dem Seziertisch = Liebe: ungarische Kurzprosa aus dem 20. Jahrhundert (Auswahl von István Bart); (…übers. Von Jörg Buschmann et al.).- Bp.: Corvina, 1993. 27-30. p.
Tartalom: 30 részmű

A tűz papnője: kötetben még nem publikált írások (összegyűjt., szerk. és az előszót írta Urbán V. László); (a szöveggond. munk. közrem. Tasnádi Edit).- Bp.: Aqua, 1993.- 175 p.-
Novellák

1994.

Egy elmebeteg nő naplója: Csáth Géza elfeledett orvosi tanulmánya (a szöveget gond. És sajtó alá rend., utószó Szajbély Mihály); (előszó Mészöly Miklós).- 3.kiad.- Bp.: Magvető, 1994.- 298 p.-
Buda Béla tanulmányával.- Bibliogr.: 296-299. p., összeáll. Stauder Mária

Mesék, amelyek rosszul végződnek: összegyűjtött novellák (szerk. és sajtó alá rend. Szajbély Mihály).- Bp.: Magvető, 1994.- 573 p.-

Anyagyilkosság + Eroica + KARINTHY Frigyes: Csáth Géza = A századforduló magyar elbeszélői.- Bp.: Holnap, 1994. 231-239. p. + 225-230. p + 223-224. p
[Az életrajzi bevezetőket Schöpflin Aladár et al. írta.]

1995.

Napló, 1912-1913 (az utószót Töttős Gábor írta).- Bp.: Windsor, 1995. 163 p.-

Rejtelmek labirintusában: összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek.- Bp.: Magvető, 1995.- 485 p.-
Ism.: HÓZSA Éva: Megyünk, amerre visz = Üzenet, 1996. 1-3.: 105-107. p.

Két önéletrajz: Rejtelmek labirintusában : összegyűjtött esszék, tanulmányok, újságcikkek.- Bp.: Magvető, 1995. 5-9. p.

1996.

Az életet nem lehet becsapni: összegyűjtött színpadi művek (szerk. és sajtó alá rend. Szajbély Mihály).- Bp.: Magvető, 1996.- 321. p.
Ism.: ALMÁSI Miklós: Variációk a gyengeségre = Élet és Irodalom, 1997. 3: 15. p.

1997.

Fej a pohárban: napló és levelek, 1914-1916 (sajtó alá rend. Dér Zoltán és Szajbély Mihály).- Bp.: Magvető, 1997.- 326. p.
Biblogr.: 322-326. p.
Ism.: BÁN ZOLTÁN András: Csáth Géza, aki Józsi = Élet és Irodalom, 1998. 1: 12. p.

1998.

Egy elmebeteg nő naplója: összegyűjtött elmeorvosi tanulmányok (szerk. és sajtó alá rend. Szajbély Mihály).- 4. átdolg. bőv. kiad.- Bp.: Magvető, 1998.-224 p.-
Harmat Pál tanulmányával
Ism.: HÓZSA Éva: „Nincs látomány, amelynek ne volna alapja” = Híd, 3-4: 254-256 p.

1999.

Bauer házassága + Rozi + Nervus rerum + Szeptember = Mi az a szerelem?: magyar írók novellái a szerelemről (vál. és összeáll. Kőrössi P. József).- Bp.: Palatinus, 1999. 133-138. p. + 227-234. p. + 365-371. p. + 421-425. p. [Magyar novella]
Tartalom: 25 részmű

Jolan = Mindörökké szerelem: eredeti válogatás a világ romantikus novelláiból (vál. és szerk. Gáspár Ferenc); (ford. Benyhe János et al.).- Bp.: Marfa-Mediterrán, 1999. 177-185. p.
Tartalom: 11 részmű

Erna + A doktorné + Johanna + Pál és Virginia = A nő , az más: magyar írók novellái a nőről (vál. és összeáll. Kőrössi P. József); (szerző Ady Endre et al.).- Bp.: Palatinus, 1999.- 517 p.- (Magyar novella).- 73-78.; 88-96.; 114-125.; 506-509. p.
Tartalom: 28 részmű

Pénzek a selyempapirosban = A talált pénz: magyar írók novellái a pénzről (vál. és a kötetet összeáll. Kőrössi P. József); (szerzői Ady Endre et al.).- Bp.: Palatinus, 1999. 91-94. p. [Magyar novella]
Tartalom: 24 részmű

Önéletrajz-1926 = Születtem…: magyar írók önéletrajzai (összeáll., jegyz.: Csiffáry Gabriella). Palatinus Kvk. Bp. 1999. 300-301. p.

A dolgozat lezárása után megjelent művek

A muzsika mesekertje: öszegyűjtött írások a zenéről (szerk. és sajtó alá rend. Szajbély Mihály).- Bp.: Magvető, 2000.- 661 p.-

Zeneszerzők portrék.- Bp.: Barnaföldi Gábor Archívum, 2000.- 70 p.-

Lidércálmok (vál. és szerk. Hunyadi Csaba).- Szeged: LAZI 2000.- 177 p.-
{Elbeszélések}

Álmok asszonya (vál. És szerk. Hunyadi Csaba).- Szeged: LAZI 2000.- 190 p.-
{Elbeszélések}

C. H. M.: A repülő Vucsidol (sajtó alá rend. És utószót írta Dér Zoltán).- Szeged: LAZI, 2001.- 144 p.-
{Regény}

Az álmodás lélektana: ismeretlen elmeorvosi tanulmányok (az írásokat közread. és a kísérő tanulmányt írta Dér Zoltán); utószó Sági Zoltán).- Szeged: LAZI, 2001.- 146 p.-

Álomtalan ébrenlét (vál. És szerk. Hunyadi Csaba).- Szeged: LAZI, 2001. 194 p.-

Bírálat Hajdú János Csáth Géza munkássága két évtized könyvkiadásában és irodalmi recepciójában (Válogatott bibliográfia 1977-1999) című szakdolgozatáról

Hajdú János és téma vezetője, Váróczi Zsuzsa, igen hasznos témát jelöltek ki feldolgozásra. Ritkán választanak bibliográfiai témát a szakdolgozók, holott az ilyen kutatómunka nem csak személyes tapasztalatokat biztosít. Meggyőződésem, hogy a jelölt tájékozottsága gazdagodott Csáth Gézával kapcsolatban, továbbá az irodalomtörténeti kutatás is hasznosítható forrásanyagot kapott. Jó lenne felajánlani közlésre, például a szabadkai Üzenet című folyóiratnak. A rövid szöveges rész igazolja észrevételemet, hajdú János Csáth művének értő olvasója.

A bibliogárfiát mint szakdolgozatot értékes, önálló kutatáson alapuló munkának tartom.

Thomka Beáta