Vasagyi Mária
Iratok a lombosi levéltárból
Ezerkilencszáznegyvenöt nyarán egy fülledt reggelen – csütörtök lehetett, piacnap – értünk haza Lombosra. Miután a kapunkat hiába döngettük és a hajnali álomból felébredt szomszéd közölte velünk, hogy házunkat egyenruhások lakják családostul, folytattuk utunkat. A piacon kötöttünk ki, apám lepényt vett. Azon a reggelen a liget egyik lombsátrában, a füvön ütöttünk tanyát, anyám a kofferon terített meg, lapjára fektette, mint annyi hónapon át, elfért rajta a rojcsi pléhpohár meg egy-egy szem barack. Apám kihámozta a papírból a meleg langallót és falatozni kezdtünk. Körülálltak bennünket a járókelők, nézték, ahogy ott reggelizünk. – Jé, a Kolozsváriék! Azt hittük már nem élnek – súgta valaki a mellette bámészkodónak. Megállt a falat a szánkban. Akkor akadt meg anyám szeme a papíron. Megdöbbentünk, merthogy láttuk rajta a nevünket. Félhangosan olvastuk a szöveget. Amikor a végére értünk, apám megjegyezte: – Nahát Karcsi, te szerencsétlen archivárius, foroghatsz a sírban! Ismét selejteztek a levéltárban.
A jelentést, amely annyira felzaklatta, hogy lepényes reggelijét el se költötte, gondosan kerekített betűkkel, lila tintával írták halványzöld irodai lapra.
Magyar kir. rendőrség kapitányságának
Lombos, 1944. évi május 26-án
Jelentés
Kolozsvári Miklós lombosi lakhelyű izraelita orvos és családja, valamint Berger Károly izr. Levéltáros tartózkodásának ügyében
Honpolgári kötelességem szentségének hitével a törvényrendeletnek eleget téve tisztelettel jelentem Magyar kir. rendőrség Lombosi kapitányságának, Nagyságos Beretva János főkapitány Úrnak, hogy Kolozsvári Miklós 1906. évi november l6-dikán Lomboson született helybeli izrael. orvost két ízben láttam a városban: a Szentlászló téren és a gubógyár előtti ligetben sétálni, ezév május 25-dikén és 26-dikán. Elsőízben Berger Károly zsidó levéltárossal délután 3-kor, másodízben este 8-kor családjával, feleségével, a szintén zsidó Kolozsvári szül. 1911. aug. 4 Kohn Terézzel és fiukkal Kolozsvári szül. 1935. jul. 29. Tamással.
Sétájuk színhelyéről mindkét esetben otthonuktól (Könyök u. 5) eltérő irányba távoztak. Követvén őket máj. 26-dikán felfedeztem, hogy Köves utca 84 szám alatt laknak mind a négyen, tehát említettek Lomboson tartózkodnak minden jel szerint bejelentetlenül. Kérem fentieket figyelemmel venni és a vonatkozó törvényrendeletet alkalmazni. Az eljárás sikerességének reményében alázattal Kovács Jónás kefegyáros. Lomboson, Könyök u. 7.
Vettem. Elfogatást elrendelem
Beretva János főkapitány s. k.
Magyar kir. rendőrség kapitánysága
Lombos Nagyságos Beretva János főkapitány Úrnak
Alázatosan jelentem Nagys. Beretva János főkapitány Úrnak, hogy parancsa szerinti eljárásom során Berger Károly (1915. jan. 22 Pécs) lombosi alkalmazású levéltáros 1944. május 27-én hajnali fél négykor Pető Kálmán patikus lombosi lakásán, Köves u. 84/a alatti lakásán sikeresen előállíttatott, valamint Pető Kálmánnal és ennek feleségével Rózával és fiukkal, 1941. júl. 30-án szül. Lászlóval együtt gyűjtőhelyre szállíttatott. Ellenállást egyikük se tanúsított.
Sajnálatomra Kolozsvári Miklós helybeli zsidó orvost és feleségét, ugyancsak zsidó Kolozsvári szül. Kohn Terézt, fiukat kisk. Tamást a lakásban és környékén nem találtam, így esetükben a törvényrendelet nem alkalmaztatott. Szomszédsági állítás szerint éjféltájban ismeretlen irányba távoztak. Alázattal Bende Lajos rendőralhadnagy s. k.
Lomboson 1944. évi május 27-én
Vettem aznap d. e. 11-kor
Beretva János főkapitány s. k.
Jegyzőkönyv
Készült a m. kir. rendőrség szabadkai kapitányságánál 1944 május hó 28-án Kolozsvári Miklós lombosi izr. orvos és családja tartózkodásának tárgyában
Alulírott Füves Pál 1920 febr. 7 . tiszaszentmiklósi szül. honvédközlegény tanúsítom, hogy Kolozsvári Miklós orvost ma 11 tájban a vasútállomás közelében felismertem. Felismertem szemüvegéről és K. M. monogramos pecsétgyűrűjéről, amikor kabátját begombolta, ugyanis lombosi otthonában fél évig gyógykezelt elhatalmasodott fogtályogból eredő kóromból. Feleségét Kohn Terézt ugyancsak felismertem, mert 1943 jan. 12-től július 7-ig, bevonulásom napjáig heti két alkalommal az orvosi kezelés befejeztével a kapuig kikísért. Fiuk Tamás, kiváló tudású diák a hajóépítésről tartott nekem kimerítő előadást többízben, ezért hangjáról és mozdulatairól azonnal felismertem. Intett nekem, de senki se vette észre. Ennek negyedórája, nevezettek tehát még ott tartózkodhatnak a vasútállomáson.
Kérem jelzésemet figyelembe venni és jutalomszabadságomat július hónapra hadtestemnél kijelöltetni és jóváhagyatni. Tisztelet. Alázattal Füves Pál közlegény. Szabadkai címén Füredi u. 72.
Megj.: Kolozsvári Miklós kommunistagyanús lombosi zsidó orvos és családja elfogatását és törvényrendelet azonnali alkalmazását elrendelem. Dr. Kettős Kálmán rendőrfőkapitány s. k.
Jegyzőkönyv
Felvétetett a Szabadkai Rendőrkapitányságon 1944. máj. hó 28-dikán délu. Háromnegyed 3-kor, Kolozsvári Miklós lombosi zsidó orvos és családja vélt, és Herédi Bertalan újvidéki cipész és családja valós előállításának ügyében
Füves Pál 1920. febr. 7. tiszaszentmiklósi születésű honvédközlegény jelentése szerint fent nevezett lombosi zsidó család a vasútállomáson tartózkodott 11 óra tájban a mai napon. Füves Pál Sajtos Béla rend. Főhadnagy, Pállaki József és Putroki Elemér közlegények kíséretében a helyszínre vezettetett. Felismerte a jelzett családot, akik a padról elvezettettek és előállíttattak. Igazoláskor kitűnt, hogy Herédi Bertalan újvidéki zsidó cipészről, feleségéről Tallós Janka római katolikus vallású óvónőről és fiukról, kisk. Herédi Áronról van szó. Mindhármuk esetében a törvényrendelet szerint azonnal eljártunk, Füves Pál közl. jutalomszabadságát jóváhagyásra javasoljuk. Uzgoj Kristóf rendőrtiszt s. k.
Jegyzőkönyv
Felvétetett 1944. május 29-én du. 4-kor a szabadkai 4-es sz. rendőrhivatalban Füves Pál 1920 febr. 7-én Tiszaszentmiklóson szül. lombosi állandó lakhelyű honvédközlegény halála körülményeinek és Kolozsvári Miklós lombosi zsidó orvos és családja rejtőzködési helyének fellelése tárgyában
Fentemlített Füves Pál miután hazafiúi kötelességéhez híven jelentést tett Kolozsvári Miklós zsidó orvos /Lombos/ és családja vasútállomáson tartózkodásáról, Sajtos Béla rendőrfőhadnagy, Pállaki József és Putroki elemér közlegények szerint vonakodott az állomás területére lépni nevezetteket azonosítandó, ezért enyhe testi fenyítésben részesült. Ezután a folyosó harmadik oszlopa mögötti padon várakozó családra mutatott, és mint később kiderült, Herédi Bertalan újvidéki zsidó cipészről és családjáról van szó. A cipészt feleségével, Tallós Janka római katolikus óvónővel és kisk. Herédi Áron fiukkal egyetemben szabály szerint elvezettük, Füves Pál ekkor ismét meggondolta magát és azt mondta, ezek az emberek az ő árja rokonai. Reszketett és láthatóan hisztérikus roham küszöbén állt. Ismét enyhe fenyítést kapott, mire azt vallotta, hogy nevezettek Kolozsvári Miklós és családja. Este 8-ig megfigyelés alatt tartottuk, de mivel semmi különöset nem észleltünk nála, sőt tréfálkozott az őrökkel és cigarettára gyújtott, elbocsátottuk. Kaszárnyájában azonban nem jelent meg, miért is ma hajnali 4-kor lakásán, Füredi u. 72. sz. alatt megkerestük. Zörgetésre ajtót nem nyitott, ajtót feltörtük és nevezettet a földön ülve, az asztallábnak háttal támaszkodva a konyha területén találtuk. Homloka közepén érte a golyó. Első látásra azt hittük, önkezével vetett véget életének, de a szomszédok, Luksity László kőműves, Szajkó Lukács tisztviselő és Pakula Benő orvostanhallgató szerint ismeretlen emberek jártak nála máj. 28-án délután, alkonyatkor, azaz szemüveges és feltűnően sémi külsejű férfi hátizsákkal, kisebb koffert vitt, egy asszony fején zöld kalappal, ugyanolyan színű szandált viselt, ismertetőjele: jobb halántékán lencse nagyságú anyajegy. Egy tíz év formájú szemüveges fiúgyermek. Sokáig zörgettek Füves lakásának ajtaján és senki nem látta elmenni őket. Sajtos Béla rend. Főhadn. Pállaki József közlegény, Putroki Elemér közl.
Mivel Füves Pál halálának gyanús körülményei esetleges gyilkosságra utalnak, és Kolozsvári Miklós zsidó orvos kommunistagyanús személy elsőszámú gyanúsított, elrendelem az ő és családja előállítását. Uzgoj Kristóf rendőrtiszt s. k. Jóváhagyom Dr. Kettős Kálmán rendőrfőkapitány s. k.
Jelentés
A Szegedi Rendőrkapitányság nevében alázatos tisztelettel jelentem, hogy Kolozsvári Miklós lombos izraelita orvost Hatvan Ottó ügynök és Kereplő Zoltán közlegény, mindketten bizalmas emberünk 1944. május 28-dikán délután félkettőkor a szegedi vasútállomáson töltőtollat árulni látta a pesti gyors szerelvényének utolsóelőtti (14-es számú) kocsijánál. Maguk is vettek tőle több igen finom minőségű aranytollat, mert a körözőparancsot csak a hiv.ba visszatérést követően olvashatták, hosszú – 3 napos – időre húzódott ügyeletük megtartása miatt, így a körözött személlyel érintkezéskor irányában igaz honpolgári és rendőrhivatásbeli kötelességüknek megfelelően nem cselekedhettek. Sajnálatukra arra vonatkozóan se szolgálhatnak adattal, hova távozott a zsidó orvos, de azt látták, hogy a közelben várakozó zöldkalapos nőhöz és kisebb kofferon üldögélő szemüveges tíz év körüli fiúgyermekhez lépett, majd hosszas rábeszélésére a gyerek végre felállt a kofferről és körözött személy felvette a koffert és a síró gyereket magyar nyelven csitítva mindhárman a szerelvény túloldalára távoztak. Ezután szem elől tévesztettek, mivel abban a percben a vonat elindult.
Kérem fentiek tudomásulvételét. A nyomozás és előállítás sikerébe vetett hazafiúi reménnyel Kerékkötő Urbán nagys. Főkapitány nevében alázatos tisztelettel Sóhajos Márton alhadnagy s. k.
Magyar kir. rendőrség Szabadkai kapitánysághoz
Dr. Kettős Kálmán rendőrfőkapitány úrnak
Budapest, 1944. május 29.
Alázatosan jelentem Rendőrfőkapitány Úrnak, hogy a budapesti gyorsvonaton Kunszentmiklós előtt nyíltpályai leállításakor 1944. május 28-ikán l5 óra 45 perckor láttam Kolozsvári Miklós körözött zsidó orvost, lombosi lakost. Állítom, hogy nemcsak nevezett személy, hanem a családja is a vonaton tartózkodott. Igazoltatáskor ugyanis éppen körözött kupéjához értünk Balog Szervác alhadnaggyal és – miután 28 zsidó személyt sikerült elfogni, a vonatról leszállítani és törvényelőírás szerint a helyszínen eljárni – akkor Képessy Márk távírdász bombázók közeledését jelezte, amiértis a vonatról azonnal leszálltunk és a vonatot továbbindíttattuk, hogy nyílt pályáról időben elkerüljön. Még a kupéajtóból felismerni véltem körözöttet, amikor pedig az ablakon kitekintett, azonnal tudtam kiről van szó, ugyanis nevezett zsidó orvost bécsi egyetemista éveim folyamén többször láttam távoli ismerősök társaságában, évfolyamtársak voltunk és szegedi szolgálatom idején gyermekemet Bertalant nevezett segítette világra. Ennyit tudok személyéről. Május 28-dik 1944. este a Keleti p. udvaron a beérkezett gyors utasai közt körözöttet és családját nem találtuk, de a kupéjukban utazott személyek közül Mária Antónia apácanővért, szül. 1911. dec. 5 Miskolcon, polgári nevén Kocsis Szilviát azonnal kihallgattuk. Vallomása szerint körözött semmi olyat nem mondott nekik amiből utazása irányára, célpontjára következtetni lehetne, a felesége szintén hallgatott e tárgyban, fiuk, kisk. Kolozsvári Tamás ugyancsak, így nevezett nővér nem szolgáltatott adattal, mire a VII. kerületi kapitányság kihallgatóhivatalába kísértük, ott erélyes eljárást alkalmaztunk, de mindvégig hallgatott. Pedig biztosan bizalmas kapcsolat alakult ki közte és nevezett zsidó család között, annális inkább, mert a gyereknek egy csomagot átadott, feltehetőleg élelmiszert. Kihallgatás után a kihallgatott apácanővér pszichikai és fizikai állapota miatt kénytelenek voltunk azonnali likvidációhoz folyamodni, szóbanforgó nővér eltűntté lesz nyilvánítva, amennyiben a rendje a keresését szorgalmazza. Annyi bizonyos, hogy Kolozsvári Miklós és családja a Keletin nem szállt le a gyorsról, mert akkor már nem volt az utasa. Ismételt sajnálatomat szíveskedjenek figyelembe venni és ígéretemet, hogy amennyiben részünkről mulasztás történt Kolozsvári Miklós zsidó orvos, körözött gyilkossági gyanúsított és kommunistagyanús személy és családja elfogatásának tárgyában, a jövőben hasonló nem fog előfordulni. Alázatos tisztelettel
Ifj. Pudár Géza alhadnagy s. k.
M. kir. rendőrség VII. Kerületi Főkapitányság
Budapest
Magyar kir. Rendőrkapitányság VI. Kerületi hivatala Budapest
Nagys. Hammer György főkapitány úrnak
(1944. decemb. 7 esti 8 órakor érkezett jelentés Kolozsvári Miklós zsidó orvos, lombosi (Bácska) lakos és családja, az ugyancsak zsidó Kolozsvári szül. Kohn Teréz és kisk. Tamás fiuk esetleges tartózkodási helyéről. Megj. Hammer s. k.)
Tisztelettel és honpolgári alázattal tudatom nagys. Főkapitány urral, hogy Bajnok u. l6. szám alatt egy zsidó család bujkál. Nevezett család légiriadókor rendszeresen óvóhelyen tartózkodik, és mivel ennek rendjét és lakottságát nemcsak hazafiúi, hanem házfelügyelői kötelességem is vigyázni, nov. 19-én d. előtt légiriadó idején feltűnt nekem és feleségemnek a sémi küllemű család megjelenése az óvóhelyen. Palkovics Gézáné Bajnok u. l6. lakos és Gellért Johanna fekvőhelye között foglaltak el priccset, és e két személy is tanúsíthatja furcsa viselkedésüket, amire mindahány házbeli lakos figyelmét felhívtam. Vagyis hogy Péterfi Géza IX. kerületi kibombázott asztalos és felesége Anna, valamint Tamás fiuk feltűnően sokat és hangosan imádkoznak keresztény imákat. Ma déltájban félrehívtam a gyereket és kifaggattam, így sikerült tudomást szereznem arról, hogy tudja, mi a sábesz, sahter, purim, és hogy biztos legyek a dolgomban, a lépcsőházban lerántottam a nadrágját, hogy ellenőrizzem árja mivoltát, és azonnal bebizonyosodott ennek ellenkezője. Ugyanabban az időben Péterfi asztalos Kispart Jánosné frissen törött karját szakszerűen rögzítette, kisk. Makkai Maca lázát valami folyadékkal csökkentette. A Péterfi család leírása: a férfi sötétzöld hátizsákot hord, kisebb koffert visz magával mindenhova, erős rövidlátó, az asszony jobb halántékán lencse nagyságú szemölcs, zöld kalapot visel és a szandálja ugyanolyan színű, a fiú szemüveges, tíz év körüli, barna téli öltönyben és kötött, bordó színű a sapkája. Alázattal
Halász Péter házfelügyelő
Bajnok u. l6.
Magyar kir. rendőrkapitányság Székesfehérvár
Dr. Harmat Rezső főkapitány Úrnak
Tisztelettel jelentem magy. Kir. rendőrségnek, dr. Harmat Rezső főkapitány úrnak, hogy a Székesfehérvár-Polgárdi vasútvonalmenti nádasban, Polgárdi előtt másfél kilóméternyire egy zsidócsalád bujkál. A férfi koffert visz magával, de mivel erősen rövidlátó, nem hihető, hogy messzire jutott a mocsárban. A nő zöld kalapot visel, ism. jele anyajegy a jobb halántékán. A tízévesféle fiúgyerek bordó kötött sapkájáról és szemüvegéről ismerhető fel. Mivel a vízhőmérséklet fagypont alá süllyedt, alighanem belevesztek a pocsolyásba. Szökésük a következőképpen történt: Palakai János közlegénnyel zsidó személyeket igazoltattunk 1944. dec. 9 d. u. 3 óra tájban, amikor megjelentek a bombázók. Mielőtt az igazoltatottak szétfutottak volna azonnal törvényrendeletet alkalmaztunk, de nevezett családnak sikerült elmenekülnie. Nevüket, lakhelyük címét és úticéljukat nem állapíthattuk meg. Kérem tiszt. Felettesemet egy ügyeletes rendőrcsoport küldésére a szóbanforgó család rejtőhelyének felkutatása céljából és azonnali eljárás érdekében.
Alázattal Sehol Bódog rendőralhadnagy
Polgárdi rendőrállomás 1944. dec. 10.
Csapatot küldtem 6 személyt
1944. dec. 10 reggel 8
Utasítás: Törv. Rend. azonnali alkalmaz. Dr. Harmat s. k.
M. kir. rendőrkapitányságnak Székesfehérvár
Dr, Harmat Rezső főkapitány Úrnak
Alázatosan jelentem Főkapitány Úrnak, hogy utasítása szerint 1944. dec. 10-dik délelőtt fél 11-kor eljártunk, a nádast felkutattuk, de az ott lelt három hulla – két nő és egy férfi – a helybeli Permet család árja tagjaié, akik nem a vasútvonal felőli parton, hanem a mocsár túloldaláról a kaszálóról menekültek a nádasba a bombázók elől. Nevezett zsidócsaládot sajnálatunkra nem találtuk. Keresést bár nagyon sekély reménnyel de folytatjuk. Tisztelettel Sehol Bódog alhadnagy s. k. Polgárdi
Székesfehérvári rendőrkapitányság
Dr. Harmat Rezső főkapitány úrnak jelentés egy bácskai (Lombos) zsidócsalád hollétéről
Alulírott Fenyővölgyi Konrád bakonyszentlászlói rendőralhadnagy alázatosan jelentem, hogy Karvaly Pál lombosi (Bácska) lakhelyű honvédközl. Nagy István helybeli lakos udvarán (Hársfa u. 8.) 1944 december l5-én délelőtt 11 tájban felismerte Kolozsvári Miklós lombosi zsidó orvost, amint a fák alatt sétált és dohányzott. Nevezett Karvaly Pál a következőket tanúsította: „hallottam, hogy Nagy Istvánné Kormos Rózsa a zsidó személyt figyelmeztette, vonuljon a házba, mert megláthatják, mire nevezett betért az ajtón. Röviddel azután fia, ha jól emlékszem Tamás névre hallgat, kifutott és jóllehet hóvihar készült azt kiáltozta, hogy milyen szépen süt a nap, éppen úgy mint otthon, mire anyja, feketehajú szikár nő, halántékán anyajeggyel, rákiáltott és a gyerek bement a házba.”
Nagy Istvánt másfél órával a jelentéstételt követően a hóvihar csitultával kihallgattam és azt állította, senki se tartózkodott nála, se rokon se idegen, ezt felesége is tanúsította. Valóban senki idegent se találtunk a lakásukban és környékén tartott házkutatáskor. Ismertettem velük a törvényrendelet vonatkozó pontjait, mármint hogy aki izr. személyt rejteget vagy bárminemű segítséget nyújt neki, osztja a rejtegetett vagy segélyezett zsidó személy sorsát, azonnal eljárásban részesül vagy deportálják. Nagy István és felesége ezt tudomásul véve tovább tagadott. Megjegyzem nem bizonyítható a rejtegetés vádja, ám tudnivaló, hogy Karvaly Pál, aki a frontra vonuló hadtest tizedeseként tett jelentést a zsidórejtegetésről, nem vette észre, hogy jelentéstétele közben a szomszédos irodahelyiségben a hadtestjéhez tartozó Palkó Mátyás ugyancsak lombosi honvédközl. villanyszerelést végez és minden szavát hallja. Furcsa, hogy Palkó a munkát nagyon gyorsan abbahagyta, be se fejezte, hanem a létráról lemászva szó nélkül távozott. Gyanúm hogy Nagy István és felesége értesítésére indult és hogy sikerült is tudatnia velük Kolozsvári Miklós és családja kerestetését. Alázatos tisztelettel Fenyővölgyi Konrád alhadnagy s. k.
Palkó Mátyás 192l. szept. 8-án Bácsbéregen született lombosi lakos, a XIV. honvéd hadtest tizedese Bakonyszentlászlón és hadtestében valamint a környéken sehol se találtatott, ezért dezertőrnek nyilváníttatik. Nevezett feltűnően kisnövésű, csorba fogú, szabályos az arca, haja barna, szeme úgyszintén. Lábán enyhén sebesült, bokáján gézkötéssel. Elfogatási parancs kiadatott. Dr. Harmat s. k.
Házfelügyelői és lakói feljelentésre József körút l6. sz. alatti házat és környező épületeket átfésültük, de zsidó személyt nem találtunk. Alul megnevezettektől az alábbi jegyzőkönyv vétetett fel:
Kihallgatási jegyzőkönyv
1944. dec. 28. Budapesten, a VIII. Kerület József krt. l6. sz. ház óvóhelyén délvidéki orvos és családja rejtőzködési helye fellelésének tárgyában. Pálffy Zoltán rendőrkapitány, valamint Verő Kálmán, Pirosi Norbert, Madaras Imre rendőrhadnagyok részvételével.
Vigh Török Zsuzsanna, Vezér Zoltán, Torlaki Vazul, Vezér Zoltánné Csülök Amália, Zsindelyes Árpád, Zsindelyes Árpádné Füleki Rozália, leányuk Zsindelyes Julianna, Pemete Dezső, Sorközi Mihály, Falusi Ágnes, mind a ház lakói, valamint Fűtő Mihály és Fűtő Mihályné Rozsnyói Éva házmesterek.
Vigh Török Zsuzsanna tanúsítja, hogy ezév dec. 26-án szülési fájdalmakat érzett az óvóhelyen a feltüntetett ház alatt. Vezér Zoltánné pár óra múlva se járt sikerrel a szülés levezetésében és mindennek szemtanúja volt az óvóhelyen családjával azaz feleségével, szül. Szücs Annával, fiukkal, kisk. Péterfi Tamással Péterfi Géza IX. Kerület Bohém u. 11. sz. alatt lakott, a mostani óvóhelyen ideiglenesen tartózkodó és saját állítása szerint kibombázott asztalos, aki szemmelláthatóan képtelen volt elviselni a vajúdó nő hiábavaló szenvedését és dec. 27-én este hirtelen meggondolásból ágyához ment és Vezérné segítségével a szülést szakszerűen levezette, anyát és gyermekét szakszerűen ellátta – amit Pemete Dezső orvostanhallgató és Falusi Ágnes ugyancsak harmadéves orvostanhallgató tanúsít -, ami pedig asztalosmunkás részéről elképzelhetetlen cselekedet. Így a gyanú árnyéka rögtön rávetődött.
Vigh Török Zsuzsanna állítja: Nem így történt. Gyanúsított ugyan segédkezett a szülés levezetése körül – vizet melegített, törölközőt stb. gyűjtött, engem szülés közben biztatott és tartotta bennem a lelket, ami már-már elhagyott, és a gyermek nemét ugyancsak ő adta tudtomra, és én hálából a Géza nevet adtam a fiamnak. Semmiféle zsidó orvos nem segítette világra a gyermekemet.
Verő Kálmán: De asszonyom, most elárulta, hogy igenis zsidó orvos volt.
V. T. Zsuzsanna: Nem. Határozottan állítom, hogy Péterfi Géza asztalos. Feleségével együtt jártam gimnáziumba, színtiszta katolikus családból származik.
Madaras Imre rendőrfőhadnagy: Asszonyom, tudatában van-e tanúvallomásának következményeivel?
V. T. Zsuzsanna: Igen. Mégis kitartok mellette.
Fenti tanúvallomással ellentmond Vezér Zoltánné állítása, miszerint Péterfi igenis orvosi gyakorlottsággal vezette le a szülést.
Fűtő Mihály házmester: A gyanú egy nappal a szóban forgó szülés előtt támadt bennem, amikor mellkasi lőtt sebbel fiatalembert hoztak le az óvóhelyre és Péterfi azonnal kezelésbe vette. Miután orvosi szakszerűséggel és gyakorlottsággal a vérzést elállította, a golyót a kofferjében hordott orvosi műszerek alkalmazásával a sebesült testéből eltávolította, a sebesültet injekcióval ellátta. Hajnalban elszállításkor a fiatalember életben volt. Tehát kizárt, hogy Péterfi asztalos lenne, mert sebészorvosi tudással rendelkezik. Tanúként kihallgatott fenti orvosnövendékek is tanúsíthatják ezt.
Zsindelyes Julianna lakó: Nemcsak hogy orvos, tehát hamis adatokkal jelentkezett az óvóhelyen, hanem zsidó is, mert amikor az este kiskorú Kerepesi Zoltán eházbeli lakos magas lázát orvossággal és borogatással csillapítani igyekezett, körülötte zajongó fiára így kiáltott: Seket! Ez pedig nem magyar szó. Steiner Mihály zsidó ügyvédéknél hallottam többször is, ahol szolgáltam.
Torlaki Vazul: Nem hallottam idegen szavakat a szájából, de a koffert, amit mindenhova magával hordott, még a küblire is, V. T. Zsuzsanna szülése közben, amikor Péterfi állítólagos asztalos figyelmét orvosi teendői nagymértékben igénybe vették, felnyitottam a koffert és gézt, injekciót, gyógyszert és előttem ismeretlen, valószínűleg sebészorvosi műszereket láttam benne. Amikor nevezett észrevette hogy a kofferban matatok, rámrivallt és haragosan eltávolított a közeléből. Biztos hogy orvos.
Fűtő Mihályné viceházmester: Máshol is gyógyított. A l8. sz. alatt Kalóz Jánosnét, a 24-esben Jakab Nórát, Kassai Kornélt és családját, Pák Lajost, de ők pontosabban megmondhatják kiket még.
Mivel jelenlevő kihallgatottak Vigh Török Zsuzsanna kivételével állítják, hogy Péterfi Géza állítólagos asztalos orvos, zsidó, felkutatását és családjával egyetemben történő elfogatását elrendelem, úgyszintén a vonatkozó törvényrendelet azonnali alkalmazását a helyszínen. Vigh Török Zsuzsannát kisk. Géza fiával a kerületi deport. hiv. gyűjtőhelyére vitetem, ahonnan kijelölt helyre szállíttatik, vagy esetében is azonnali törvényalkalmazás rendeltetik el. Pálffy Zoltán rendőrfőkapitány s. k.
Magyar Kir. Rendőrség VI., VII.,VIII. kerületi hivatalának Budapest
Magyar Kir. Rendőrség székesfehérvári kapitányságának
A Magy. Kir. Rendőrség veszprémi kapitánysága az alábbi, 1945. febr. l3-án Veszprémben kelt ÁTIRATOT küldi
Fenti kapitányságokkal i11. hivatalokkal tudatom, hogy Kolozsvári Miklós 1906. nov. l6-án született, körözött zsidó orvos, valamint felesége, 1911. aug. 4-én szül. Kohn Teréz és fiuk, Kolozsvári Tamás, szül. 1935. jul. 29. Lomboson, szintén zsidó személyek körözésének és rejtőzködési helyük fellelésének, valamint mindhármuk azonnali likvidálásának ügyét lezártnak tekintem, amit az alábbi ténnyel magyarázok: 1944. febr. 2-án Lovászpatona határában egy leégett pajtában megszenesedett három holttestet találtunk, egy negyven év körüli férfiét, fogai épek, szemüvegének maradványai mellette voltak, továbbá elégett papírkoffer darabjai között orvosi műszerek összeégve, de felismerhetők. A női hulla azonosíthatatlan, fogai épek, szemfoga kezelve, közelében, vagyis a pajta előtt zöld női kalapot találtunk, ami bizonyára nevezett asszonyé volt. A tíz év körüli fiú bordó sapkája maradt ép. Ékszer, irat nem volt náluk, utóbbi ha volt is elégett. A leírás ráillik a körzetben bujkáló körözött izr. orvosra és családjára, bizonnyal állítjuk, hogy róluk van szó, ezért az ügyben való további fáradozást feleslegesnek találom. Parlagi Tivadar magy. Kir. rendőrfőkapitány s. k.
Szerb nyelven, cirill betűvel írt jegyzőkönyv magyar fordításban:
Lombosi Kerületi Elöljáróság
Járási Milícia kémelhárító, állam-, osztály- és népellenség-leleplező hivatala
Szigorúan biz.
1952. szeptember 7.
Kihallgatási jegyzőkönyv
Kolozsvári Miklós orvos /Lombos/ bűnössége elbírálásának ügyében
Jelenlevők: Lepogrlovics Sztoján, a lombosi milícia főkapitánya, Potrcskov Gavro százados, Kaján Róbert alhadnagy, Perlakovics Dusan milicista, továbbá Varadics Jócó, Hadnagyevics Koszta, Prekics Dimitrije és Káros Oszkár lombosi lakosok. A kihallgatott Kolozsvári Miklós orvos.
Kolozsvári Miklós a feltett kérdésekre, vagyis: miért felfelé menekült ahelyett, hogy folytatta az illegális pártmunkát, vagy a partizánokhoz csatlakozott volna, továbbá: kivel állt és áll kapcsolatban Magyarországon, hazatérte után miért nem vette fel a kapcsolatot a pártsejtjével, noha erre többször is felszólították, továbbá: hajlandó-e együttműködni az együttműködés során közlendő nevű személyek megfigyelésében stb. – hallgatással válaszolt, s mint osztályellenség,, a közelmúltban végzett nép- és államellenes tevékenységgel gyanúsított személy ártatlanságát bizonyítani nem tudta. Egyetlen kérdésre adott válaszfélét, ti. arra, hogy a megszállás alatt hol tartózkodott, mit csinált, csupán annyit mondott: Gyógyítottam. Nevezettel szembeni további eljárás a Belgrádi Állami Milíciának hatáskörébe tartozik, nevezett említett milícia illetékes hivatalába szállításáról gondoskodom.
Lepogrlovics Sztoján főkapitány s. k.
További aláírások olvashatatlanok
Halál a fasizmusra – szabadság a népnek!
EPILÓGUS
Apám 1953-ban börtönbe került, mivel képtelen volt bizonyítani, családjával együtt miként sikerült megmenekülnie a gázkamrától vagy az azonnali lelövetéstől, valamint hogy életben maradásunkat minek köszönhetjük. Csakhogy az ellene hozott vádakat nem bizonyíthatták be, ám mivel az iránta támadt gyanú el nem oszlatott, „országépítésre” ítélték. Macedónia legdélibb, hegyvidékes körzetében gyógyított három évig.
Életutam a teljes következetesség jegyében folytatódott idehaza. Hajómérnöknek készültem a zágrábi egyetemen, diplomamunkám egy óceánjáró terve volt. Munkám befejeztével széljegyzetbeli utasításként az alábbiakat írtam: „A hajó színe jajvörös legyen, a Marsall nevét fekete betűkkel írják az oldalán a megfelelő helyre, de visszájára fordítva minden betűt s jobbról balra írják, hogy a hajó által szelt óceánok és más nagy vizek folyamatosan tükrözzék a nagy nevet a világ minden táján. E hajókülső alkalmazása igencsak megfelel Lenin, Napóleon, néphősök és más hasonló nagyságok nevének hordozására, általam ezért ajánlott.” Azonnal kitiltottak az egyetemről, sohase lett belőlem hajómérnök. Nevünk újbóli meghurcolásától pedig apám szívszélhűdést kapott és belehalt.
Ami pedig az iratokat illeti: mind megtalálhatók voltak a lombosi levéltárban, ugyanis még folyt a háború, amikor hazatérünk előtt ki tudja mi okból (magánszorgalom? túlbuzgóság? barátság?) valaki az első, a lombosi dokumentum kivételével begyűjtötte, s a levéltárban AC/44-biz. jelzet alatt tárolták, mígnem 1952-ben a fenti szerb nyelvű szöveget is csatolták. Az itt közölt első lombosi jelentést, amely apám kezébe a csodás véletlen folytán került, 1972. január l3-án a levéltárnak ajándékoztam, nem tudván a többi létezéséről. Ezekre más jellegű kutatásaim során véletlenül akadtam. Mindet három példányban fénymásoltattam és egyet-egyet ikergyermekeimnek, Trilla Kamillának és Nathannak adtam 1989 májusában, nagykorúságuk napján, Hetek ünnepén. Az iratokat a levéltárban újramásoltatás céljából 2002. április 26-án kikértem, de nem láthattam viszont, mert mindet kiselejtezték.
Lombos, 2002. május l7-én, Hetek ünnepén.